Egy év börtönt kapott az ügyintéző

Az önkormányzati ügyintézőt 2013-ban kereste fel egy vállalkozó azzal, hogy egy korábban gyártótevékenységnek helyet adó ingatlant átalakít, ezért annak lakássá minősítését kérelmezte. Az ügyintéző a nagy leterheltségére hivatkozva nem tartott helyszíni szemlét, de a hatósági bizonyítványban igazolta, hogy az ingatlan lakás céljára alkalmas. Bízott abban, hogy az átalakítási munkálatok megvalósulnak. Amikor azonban észlelte, hogy nem történt meg a felújítás, kiállított egy újabb hatósági bizonyítványt, amelyben a lakást visszaminősítette üzemi ingatlanná. Ezt az épület tulajdonosa sérelmezte és feljelentést tett.

Az elsőfokú bírósági tárgyaláson a vádlott úgy nyilatkozott, amikor észlelte, hogy a hatósági bizonyítvány nem felel meg a valóságnak, szúrópróbaszerű ellenőrzést tartott. 2014 szeptemberében a közös helyszíni szemlén nem vett részt a tulajdonos, de ő kívülről látta az ingatlant.

A vádlott hangsúlyozta, hogy jelentős ügyszámmal dolgoznak az ügyintézők, a munkájuk során előforduló hiányosságok nem szándékosak. A vádlott arról is nyilatkozott, hogy az első hatósági bizonyítványt a polgármester utasítására változtatta meg, erről a jegyzőnek és az irodavezetőnek is tudomása volt.

Mivel a kérelmező az önkormányzatnak is dolgozott, a jegyző szerint az ügyintéző joggal feltételezte, hogy elkészülnek az átalakítási munkálatok és az ingatlan lakóépületként funkcionálhat Illusztráció: Shutterstock

A tanúmeghallgatások során az ingatlan átminősítését kérelmező vállalkozó elmondta: a tulajdonos megrendelte ugyan az átalakítási munkálatokat, de azok nem valósultak meg, így a lakások nem készültek el. A polgármester arról számolt be, hogy minden évben áttanulmányozza az adóbevételek listáját, és meglepte, hogy az önkormányzat megemelte az adó mértékét, de nem nőttek olyan mértékben a bevételek. Több ingatlan is kibukott": ami korábban adóköteles volt, az nem szerepelt az új listán. Ekkor fordult az ügyintézőhöz, aki elmondta, hogy kezdeményezte a visszaminősítést, amit azzal indokolt, hogy a feltételeket nem teljesítette az ügyfél.

A polgármester tagadta, hogy ő adott volna utasítást az ügyintézőnek. A jegyző szerint a vádlott túlságosan jóhiszemű volt, akit ügyfélcentrikusnak és segítőkésznek ismert meg. Mivel a kérelmező az önkormányzatnak is dolgozott, a jegyző szerint az ügyintéző joggal feltételezte, hogy elkészülnek az átalakítási munkálatok és az ingatlan lakóépületként funkcionálhat, bár a hatósági bizonyítványt nem jövőbeni állapotra állítják ki. Arról is tájékoztatta a jegyző a bíróságot, hogy 2016-tól a jogi személy birtokában álló lakóingatlanok is adókötelesek. Az építményadóhoz képest a telekadó-fizetési kötelezettség esetén sokkal nagyobb visszaéléseket figyeltek meg.

A bíróság további nyilatkozatokat ismertetett, köztük a kormányhivatali tájékoztatást: nincs lehetőség arra, hogy később megvalósuló feltételek alapján állítsák ki a hatósági bizonyítványt, valamint a saját hatáskörben történő felülvizsgálat is kizárt, ezért mindkét hatósági bizonyítványt és a végzést is megsemmisítették.

Az ügyészség szerint az ingatlan nem volt alkalmas lakás céljára, a második hatósági bizonyítvány kiállítására is azért volt szükség, hogy az tükrözze a valós állapotot. Gondatlanságra sem merült fel adat, a vádlott cselekménye szándékos volt, amit később maga próbált korrigálni.

A vádlott ügyvédje azt hangsúlyozta, hogy védence jóhiszeműen állította ki a hatósági bizonyítványt, és amikor értesült arról, hogy az átalakítás nem történt meg, helyszíni szemlét tartott és visszaminősítette az ingatlant. A védő szerint lehet, hogy a hatósági eljárás szabályait megsértette az ügyintéző, de ennek nem lehet büntetőügy a következménye, és hiányzik a szándékosság is.

Az Ajkai Járásbíróság szerint okirati bizonyítékok és tanúvallomások igazolták a szabályszegést. A vádlott terhére rótt bűncselekmény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a bíróság a nagyszámú enyhítő körülmény figyelembevételével mondta ki a büntetési célnak megfelelő ítéletet. Az ügyészség és a vádlott is három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés eldöntésére.

A bíróság hangsúlyozta: minél magasabb beosztásban dolgozik valaki, annál súlyosabb joghátránnyal jár az általa elkövetett bűncselekmény, ami alól az utólagos korrigálás sem menti fel.