2016.10.11. 16:28
Börtönélet: mi jár és mi nem?
Veszprém, Budapest - A büntetés-végrehajtásnak alapellátási kötelezettsége van a fogvatartottak felé, tehát az elhelyezési körülményeket, az élelmezést, az alap egészségügyi ellátást biztosítani kell számukra, mondta Szalai Tímea, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kommunikációs főosztályvezetője.
Olvasói érdeklődésre jártunk utána annak, hogy milyen jutatásban, illetve jövedelemben részesülhetnek a fogvatartottak, valamint mi jár nekik arra az időre, míg szabadságvesztésüket töltik valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben. Szalai Tímea, a BVOP kommunikációs főosztályvezetője közölte, az elítélteknek kötelező dolgozniuk a börtönökben, ez azt jelenti, hogy a felajánlott munkát kötelesek a legjobb tudásuk szerint elvégezni.
A főosztályvezető hozzátette továbbá, a munkáért nem fizetést, hanem munkadíjat kapnak a fogvatartottak, amelynek mértéke törvényi szabályozás szerint az előző évi minimálbér egyharmada.
-Ebből az összegből vonják le a fogvatartottak tartási költségéhez való hozzájárulást, illetve a különböző egyéb kötelezettségeket, például a gyermektartási díjat – fogalmazott Szalai Tímea. Aláhúzta, a megmaradt összeggel a fogvatartottak maguk gazdálkodhatnak, így például telefonálásra költhetik a pénzt, illetve vásárolhatnak belőle a börtön boltjában, de otthon maradt családjukat is segíthetik.
A szabadulásra is tartalékolniuk kell, melynek mértékét szintén jogszabályok írják elő. Aki iskolába jár, csekély ösztöndíjban részesülhet.
- Az a fogvatartott, aki börtönbe kerülése előtt már kapott nyugdíjat, azt továbbra is folyósítják neki. Mindemellett a családtagok is segíthetik börtönbe került hozzátartozójukat, csomagot, illetve pénzt is küldhetnek részükre. Készpénzt természetesen nem tarthatnak maguknál a fogvatartottak, minden „pénzmozgás” az úgynevezett letéti kártyán keresztül történik, utalt a törvényi előírásokra, illetve szabályokra a főosztályvezető.