Rakéták, aknák, kézigránátok - Az MH bakonyi lőterén a mentesítést folyamatosan végzik

Máig tisztázatlan a négy tűzszerész katona halálát okozó esemény miértje, ugyanakkor nem hagyható szó nélkül az sem, nem csak a Hortobágyon jelent veszélyforrást a több száz, évtizedek óta fel nem robbant, katonai robbanótest. Megyénkben működik hazánk, egyben Közép-Európa legnagyobb egybefüggő katonai lő- és gyakorlótere.

Ez a lő- és gyakorlótér Márkótól Bakonykútiig húzódik a Bakony lábánál, területe mintegy 250 négyzetkilométer. A lőteret már az 1900-as évek elejétől használják, különböző tüzérségi és repülőeszközök fegyverzetének kipróbálására, illetve azok használatának begyakorlására. A második világháború idején katonai repülőtér és lőszerraktár is üzemelt a területen. További aktív lőterek működnek még egyébként Izbégen, Püspökszilágyin, Hajdúhadházán, Táborfalván, Szomódon, Dócon, Simontornyán, Szolnokon a laktanyában és Sántoson, tudtuk meg a Honvédelmi Misztériumtól (HM), ezek működésének célja a Magyar Honvédség (MH) alaptörvényben rögzített feladatainak végrehajtására történő kiképzés és felkészítés.

A gyanútlan túrázó Hajmáskérről indulva figyelmeztető táblát nem talál, fel nem robbant aknába és gyújtószerkezetbe viszont könnyen belebotlik, képünk néhány száz méterre készült a Tábori úttól (Fotó: Balogh Ákos )

A várpalotai Központi Lő- és Gyakorlótér (KLGY) legaktívabb használói egyébként a rendszerváltás előtt hazánkban állomásozó szovjet csapatok voltak, amelyek nemcsak a jelenleg éleslövészetre használható területen, hanem a Jutaspusztától egészen Márkóig húzódó terepszakaszon alakítottak ki harckocsilőteret - tudtuk meg.

A Naplónak nyilatkozó egykori katonatiszt nyilatkozta: - Jól emlékszem még azokra az időkre, sűrűn jártunk ezen a területen. Elképesztő mennyiségű hadianyagot használtak fel az oroszok, ezek nagy része máig a hegyoldalban van - ide lőttek -, a legtöbbjük persze nem robbant fel, mert ezeket kemény páncélozott célok ellen tervezték, a gyújtószerkezetük pedig nem működött megfelelően, amikor rossz becsapódási szöggel értek célt vagy éppen fatörzsbe, azaz egy jóval puhább közegbe csapódtak - fogalmazott neve mellőzésével a szakember.

Érdeklődésünkre a katonai szaktárca is megerősítette: mint minden működő lőtér területén, a KLGY egyes részein is előfordulhatnak fel nem robbant vagy maradvány robbanótestek. Ugyanakkor kiemelték, az 1990-es években a KLGY teljes területét mentesítették, mégis elsősorban a kijelölt célterületeken fordulhatnak elő fel nem robbant eszközök, illetve maradványok. Tekintettel arra, hogy a lőtér több mint 100 éves története során a KLGY különböző területeit használták éleslövészetre, így gyakorlatilag a folyamatos mentesítés ellenére, illetve a talajerózió következtében mégis szinte bárhol előfordulhatnak ilyen eszközök.

Persze mindez csak a probléma alapját adja, fontosabb hogy a jutaspusztai területet a 2010-es évek környékéig bárki szabadon látogathatta, túrázók motorozók, családok kedvelt kirándulóhelye volt, semmi és senki nem figyelmeztette őket arra, hogy katonai területen tartózkodnak, vagy, hogy éles lövedékek, gránátok hevernek a bokrok tövében. De nemcsak a jóhiszemű civilek tévedtek a környékre, sokak számára kedvező vasgyűjtő terepet jelentett, jelent a lőtér egésze. Szinte a csodával határos, hogy nem történt tragédia.

Érdeklődésünkre a katonai szaktárca is megerősítette, hogy a várpalotai Központi Lő- és Gyakorlótér egyes részein még mindig előfordulhatnak fel nem robbant vagy maradvány robbanótestek Fotó: Balogh Ákos

Mára a honvédség jelentős erőforrásokat vet be, hogy a lőtéren tartózkodó illetékteleneket mihamarabb eltávolítsák a területről, persze megannyi bejáratánál, túraútvonalakon, a legtöbb helyen most sem tüntetik fel, hogy a szándékosan vagy véletlen arra járók hová is tévedtek.

Az MH Bakony Harckiképző Központ kezelésében lévő lőtéren egyébként a mentesítés folyamatosan, kiemelten kezelve zajlik - különösen a gyakorlatokat megelőző és követő időszakokban. A lőtér egyes részeire a NATURA 2000 jogszabályban megfogalmazott előírások érvényesek, melyek nem tiltják a katonai tevékenységeket, ugyanakkor lehetőséget biztosítanak a rekultivációra. Az elmúlt években több feleslegessé vált épített műtárgyat, egykori célmozgató épületeket, föld alatti óvóhelyeket is elbontottak, visszaállították a természet eredeti rendjét. Amint a Honvédelmi Minisztérium állítja: Elkötelezettek vagyunk természeti értékeink védelme mellett, és szigorú szabályok betartásával mindent meg is teszünk ennek érdekében. Hozzátéve: A területeken a környezetvédelem szempontjából a legnagyobb problémát az illetéktelen hulladéklerakás jelenti.

Korábban több baleset is történt a környező településeken fel nem robbant eszközök miatt, legutóbb 2014-ben gyerekek sérültek meg súlyosan, amikor a lőtérhez közeli várpalotai otthonuk kertjében egy első világháborús gyújtószerkezetet találtak és az a kezükben felrobbant.

Egy neve elhallgatását kérő túrázó mindezt nem csodálja, mint mondja: Sokszor jártam a területen és környékén, bárhol bele lehet botlani veszélyes eszközökbe, vannak itt rakéták, különböző méretű lövedékek, akadnak például elég nagyok is, stabilizáló szárnyakkal a végükön, de találtam már kézigránátot, aknát és éles kézifegyverlőszert is. Utóbbit például az egyik elhagyott orosz építmény közelében Hajmáskéren, ami ráadásul nem is a lőtér területe. A fiatalember hozzátette: ezeket legkevésbé sem piszkálja, hiszen ő a természet szépségéért jár erre.

A HM kiemelte, a lövészetek során minden esetben a biztonság az elsődleges cél, ennek megfelelően zárják le az adott területet, illetve különböző szolgálati személyeket jelölnek ki, akik felelősek a feladat végrehajtásáért. Ők, illetve az MH Bakony Harckiképző Központ ellenőrei folyamatosan figyelemmel kísérik a gyakorlatokat és természetesen figyelik a kilőtt gránátok megsemmisülését is. Mivel a célterületek jól behatárolhatóak, viszonylag nagy pontossággal megállapítható, hol lehetnek a fel nem robbant eszközök. Ezeket az eszközöket a lövészet befejezését követően a tűzszerészek azonnal megsemmisítik, nem veszélyeztetnek lakott terü-
letet.

- A civil lakosság alapesetben akkor találkozhat fel nem robbant eszközökkel, ha engedély nélkül belépnek a lőtér területére, illetve, ha letérnek a kijelölt turistaútvonalakról. - fogalmazott a HM.

A szaktárca azt kéri, ha bárki veszélyes eszközt talál, a helyszínt jelölje meg, majd értesítse a rendőrséget - amennyiben az nem honvédségi területen található. Honvédségi terület esetében pedig a területileg illetékes katonai szervezet ügyeletes tisztjét kell értesíteni.