Nem lehet rettegésben élni - Navracsics Tibor a brüsszeli terroreseményekről

Brüsszel volt a célpont, de Európát támadták meg, értékelték pár napja a szakemberek. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja szerint nem tudni, valóban ez volt-e a cél, az elkövetőktől semmilyen nyilatkozatot nem hallottunk, de erre utalhat az a tény, hogy a metróállomás, ahol a bombamerényletet elkövették, az európai székházhoz legközelebbi. Brüsszel számára komoly figyelmeztető jel volt, a belvárost egy napig le kellett zárni, a tömegközlekedést fél éven belül másodszor kellett felfüggeszteni – novemberben már volt egy terrorfenyegetettség. Az a tény, hogy fegyvereses katonák és rendőrök járőröznek az utcákon, sokkolta a várost, ami mindig is büszke volt a saját kulturális sokszínűségére és toleranciájára. Mindenki szembesül azokkal a biztonsági kockázatokkal, amikről korábban feltételes módban már beszéltek az elemzők, de eddig a brüsszeliek számára talán távolinak tűntek. Brüsszelben évtizedek óta élnek egymás mellett a különböző kultúrájú közösségek, teljes békében, szinte konfliktus nélkül.

Arra, hogy vajon állandósul-e a félelem Európában, Navracsics Tibor úgy válaszolt:

– Százszázalékosan soha nem lehet kivédeni az ilyen cselekmények megtörténtét. Hiába szerveznek meg tökéletesen egy védelmi rendszert, azt is ki lehet játszani. De ez nem ok arra, hogy az ember rettegésben élje az életét. Mi az Európai Bizottságban azon dolgozunk, hogyan lehet a jövőben a tagállamok együttműködését ebből a szempontból hatékonyabbá tenni. Első lépés, hogy a tagállamok nemzetbiztonsági, elhárítási, hírszerzési szervei cseréljék egymással a tapasztalataikat és az adatokat. Ha valamely országban beazonosítanak egy állampolgárt veszélyes szándékokkal, lehetőség szerint az Európai Unió egész területén tudjanak róla. Sok bizalmatlanság van a különböző országok, tagállamok ilyen jellegű intézményei között, de le kell győzni ezt a bizalmatlanságot.

Mint mondta, az ő tárcájának a megelőzésben lehet szerepe. Meg kell vizsgálni, az egyes oktatási rendszerek, iskolák, kultúra mit tehet annak érdekében, hogy a fiatalok ne váljanak terrorszervezetek és radikális ideológiák áldozatává. A tanárokat fel kell készíteni arra, hogy észrevegyék, ha egy diák furcsán kezd viselkedni, kezd az osztályközösségből kimaradozni, elszigetelődni, ez az első fokozata ennek a folyamatnak. A tantárgyakat, tanterveket alkalmassá kell tenni arra, hogy az adott ország kultúrája iránti elkötelezettséget erősítse, másrészt a fiatalokat megismertesse más országok kultúrájával, hogy ne lehessen közhelyekre épített ellenségképet gyártani és így radikalizálni a fiatalokat.

Kedden Magyarországon is bevezették a II-es terrorfokozatot. Az uniós biztos szerint ez indokolt, még ha megelőzés jelleggel is, hiszen mutatni kell az elkövetőknek, felkészültünk arra, hogy megvédjük magunkat.