Radikális átalakítás kell – Rendszerszintű problémák az egészségügyben

– A legtöbben elégedetlenek az egészségügyi ellátással, ám aki azt gondolja, hogy markáns változtatások nélkül eredményre lehet jutni, nem ismeri a rendszerszintű problémákat – hangsúlyozta megkeresésünkre Rácz Jenő. Szerinte tavaly jött el az a pillanat az egészségügyben, amikor a szereplőknél betelt a pohár, bár megjegyezte: akik az ellátási rendszer összeomlásával riogatnak, felelőtlenséget követnek el.

Írásában úgy fogalmaz, „a rendszer a régi eszközökkel már érezhetően nem tartható össze, miközben a szereplői a régi módszerekkel már nem tarthatóak féken. Ebben a szituációban az azonnali radikális cselekvés vagy a spontán robbanás között választhatunk. A radikális, de szakmai és nem politikai alapokon álló cselekvés – a megjósolható konfliktusok ellenére is – összehasonlíthatatlanul kisebb kockázatot és költségeket jelent, mint a spontán robbanás következtében kialakuló káosz rendbetétele”.

Úgy véli, ha nem sikerül mélyreható változtatásokat elérni, később már csak drasztikusabb intézkedésekkel és sokkal drágábban lehet megoldást találni. Ahhoz, hogy a visegrádi országokat utolérjük a finanszírozás terén, az ágazat GDP-arányos részesedését legalább két százalékkal kellene növelni a jelenlegihez képest a főigazgató szerint, aki megjegyezte, a nyugat-európai fizetésekkel Magyarország nem versenyezhet, de változtatni kell azon, hogy míg itthon az egészségügy az utolsók közt kullog a finanszírozás terén, másutt a három leginkább támogatott ágazat között szerepel.

Elmondta, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár tervei között az alapellátás és a fővárosi ellátás megváltoztatása, valamint a kancelláriarendszer létrehozása is szerepel, ezek pedig mélyreható változásokat hozhatnak, ami mindenképpen támogatandó.  Úgy véli, már rövid távon komoly változásokat lehetne elérni a betegút átszervezésével és a finanszírozás átalakításával, például az egyes térségek közötti, akár tízszázalékos egyenlőtlenségek kiegyenlítésével, valamint a ma már kusza pótlékrendszer átláthatóvá tételével. Rácz Jenő a Magyar Kórházszövetség korábbi elnökeként részt vett a Semmelweis-terv előkészítésében. A javaslatban úgy kalkuláltak, mintegy százmilliárd forint többletforrást kell bevonni az egészségügy működtetésébe: ennek hatvanöt százalékát a bérek rendezésére, a forrás kisebb részét pedig a kórházak napi működésének támogatására kell fordítani, hogy az intézmények adóssága megszűnjön.

Hangsúlyozta, a fenti változtatásokat csak szakmai, politikai és társadalmi konszenzussal lehet megvalósítani, ám úgy látja, a jelenlegi kabinetben megvan az elszántság ehhez. A változtatások legfőbb vezérlőelve azonban csak a beteg lehet, fűzte hozzá.