Vagy megvédjük a határokat, vagy megsemmisülünk - Raffay Ernő történész a bevándorlásról, a Római Birodalom összeomlásáról

Raffay Ernő történész, politikus, aki az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt, háromrészes sorozatot tart az Ajkai Konzervatív Klubban, Bevándorlás Magyarországra a 19–20. században címmel. Az ajkarendeki programon sok kérdéskört érintett. Véleménye szerint veszélyes a mostani helyzet, nemcsak a magyarokra, hanem az egész európai civilizációra nézve.

– Migrációs hullámok voltak az elmúlt 2000 évben. Történészként minden jelenségnek a történetiségét, a múltját keresem, történt-e korábban hasonló. Tanulmányoztam a Római Birodalom összeomlásának a történetét, aminek belső és külső okait elemezhetjük. Párhuzamot vonok, mert ha a múltat látjuk, következtetéseket tudok levonni a mostani helyzetre. Voltak belső, belpolitikai válságok a birodalmon belül. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a hódítások idején munkaerőhiány lett. A mostani helyzetben Európában szintén jelentős munkaerőhiány van. Ez rövid távon kiküszöbölhető, hosszú távon a gazdaság lassú vagy gyors ütemű leépüléséhez vezet. A másik külső ok. A negyedik század végén egy távoli kontinensen, Ázsia túlsó végében volt egy nagy háború, a kínaiak megverték a zsuanzsuanokat. Ők elindultak nyugat felé, hogy messzebb kerüljenek az őket legyőző kínaiaktól. Ha akkor győznek, nem kezdődik el a népvándorlás. És még valami, ami napjainkban is látható: a vallási-egyházi ellentétek. A sokistenhit belülről marta szét a birodalmat, próbálták a kereszténységet államvallássá tenni, és amikor sikerült, felbukkantak az általuk is pogánynak nevezett nem keresztény vallások. Ez az a négy szempont, ami minden történeti periódusban képes szétrobbantani a kultúrát, megrendíteni a civilizációt és a kultúrát. Most viszonylag hasonló helyzet kezd kialakulni. Az Európai Unió alapvetően gazdasági, politikai és eszmei, ideológiai egység. Mindegyik tényező megrendülni látszik.

A migránsokat nem lehet integrálni. Abban az esetben igen, ha közeli civilizációkról van szó, mondta Raffay Ernő
Fotó: Balogh Ákos

Nyugat-Európában munkaerőhiány van. Kétféleképpen lehet azt orvosolni: ha gyerekek születnek, de ma nem születnek (Németországban egy anyának 1,3 gyereke születik), vagy bevándorlókkal. Németországban ötmillió muzulmán él, nagy részük képzetlen. Raffay Ernő megítélése szerint a bevándorlók képesek arra, hogy megfelelő képzés után el tudjanak helyezkedni, még a legmagasabb technikai, műszaki ismereteket igénylő német munkaerőpiacon is. Mindenki a képzett munkaerőt szeretné, de nem biztos, hogy a különböző egyetemi rendszerek bírják a taníttatásukat. A nyugat-európai egyetemek nagyon drágák, csak állami segítséggel képzelhető el, hogy kiválogatják a tehetséges fiatalokat és képzik őket. Ha a bejövő migránsokkal akarják pótolni a munkaerőhiányt,  a legoptimálisabb helyzetben is tíz-tizenöt éves időintervallumot jelent. Ez több mint fél emberöltő. Addig mi lesz? Európai gazdasági válság lesz, ha nem sikerül orvosolni a képzett munkaerő hiányát. Innentől kezdve sok az ismeretlen, mondja a történész, nem lehet pontosan tudni, hogyan képes ezt a helyzetet Európa megoldani.

A migránsok beilleszkedésével, beolvadásával kapcsolatban Raffay Ernő úgy véli, a migránsokat nem lehet integrálni.

– Tudom, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, a migránsokat nem lehet integrálni. Abban az esetben igen, ha közeli civilizációkról van szó. Amikor a jászok, kunok bejöttek az Árpád-korban, az 1200-as évek végen, csak úgy lehetett őket integrálni – pedig rokon népek –, hogy egy lázadás idején félig erőszakkal leverték őket. Vagy gondoljunk arra, amikor a frank, germán törzsek a Római Birodalmat az ötödik század végén szétdúlták, utána több száz év kellett ahhoz, hogy kialakuljanak az új nemzetek. A migránsok a meglévő kultúrába, nyelvbe, civilizációba nem tudtak úgy beilleszkedni, hogy azt megőrizték volna. Vegyük például a 19. századi zsidókat. 1840-ben a magyar lakosság között 244 ezer izraelita ember volt, 1910-ben 911 ezer. Nagy részük migráns, bevándorló, először a cseh, morva zsidók jöttek. Érdekes dolog történt. A történelmileg nagy súlyokat hordozó, de nagyon tehetséges zsidó nép mintha beilleszkedett volna. Kikeresztelkedtek, nyelvet váltottak, a jiddist sokan elfelejtették, voltak, akik nevet változtattak, de a nemzeti érdekeiket soha, egyikük sem adta föl. Mondok egy példát. Rejtő Jenő, kedvenc íróm, zseniális nevettető regényeket írt, de amikor valaki görbén nézett rá, odament és szájon vágta őt, mert rá, a zsidó emberre csúnyán nézett. A zsidóság átvette a magyar kultúra fontos pozícióit is. Nem akarok se lebecsülni, se felbecsülni senkit, nem szeretném, ha politikailag inkorrekt lenne, amit mondok, én ezt a kérdést csupán a migránsság beilleszkedése szempontjából vizsgálom. Tény, hogy a zsidóság nagy lépéseket tett a magyarság felé, felvette a nyelvet, voltak vegyes házasságok, átkeresztelkedések.

Böjte Csaba ferences szerzetes egy írásában úgy fogalmazott, „nem a bevándorlóktól félti Európát, hanem a lagymatag keresztényektől”.

– Zseniális dolgot mondott Böjte Csaba, ő nem a muzulmán migránsoktól fél, hanem a gyönge, puhány keresztényektől. Ez a szerzetes gondolata, de a világtörténelem elmegy mellette. A migránsok nagy része muzulmán, méghozzá harcias muzulmán. Két lehetőség van: vagy megvédjük a „limesünket”, a mostani európai uniós, európai határokat, vagy megsemmisülünk. A migránsok nem az Európai Unió miatt jönnek ide, hanem azért, mert a német gazdaság most is működik, ahogyan Hitler és II. Vilmos német császár idején is működött. Vagy megvédjük katonailag Európát, vagy megsemmisülünk. Ha itt migráns Európa lesz, az a többség szempontjából muzulmán Európát jelent, akkor a zsidókat ugyanúgy megsemmisítik, mint bennünket. Ez nagyon komoly közös érdekünk. Vannak ismerőseim, akik azt mondják, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok szítja ezt a bevándorlást; nem lehet tudni, ezek feltételezések. Mi most olyan helyzetben vagyunk, mint Európa a negyedik, ötödik században. Belső viták vannak, és ha nem védjük meg a képzeletbeli „limest”, amit nevezhetünk NATO vagy az Európai Unió határainak, akkor legyőznek bennünket. És az a csapat, amelyik bennünket legyőz, nem liberális, nem konzervatív, nem szocialista. Az egy érdekérvényesítő csapat, minden szempontból. Úgy látom, hogy a mostani Európa gyönge. Eszmetörténetileg, ideológiailag is gyönge. Ha nem tudjuk megvédeni a határokat, akkor végünk van. Úgyhogy nem tudok semmi jót mondani.