Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe: nem módosítani kell, hanem félretenni

A napokban jelent meg a mintegy huszonöt oldalas dokumentum, melyre számtalan reagálás érkezett. Noha a Nemzeti Pedagógus Kar október elejéig vár javaslatokat, véleményeket, az etikai kódexet a novemberi ülésén szeretné elfogadtatni. Eddig ilyen kódex nem volt, csak ajánlások, a pedagógusok e nélkül is betartották az alapvető etikai normákat. Nem azzal van a baj, hogy ezeket írásban rögzítik, hanem a részletekkel, ezután bizottság minősítheti és szankcionálhatja a viselkedést, véli a Pedagógusok Szakszervezetének veszprémi titkára.

Bán Mihály kiemelt néhány, a kódex tervezetében megfogalmazott pontot. Például: „a pedagógus sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbíthatja saját intézménye és hivatása jó hírét”. Beszélhet-e ezek után nyugodtan a szakmájának a gondjairól? „A pedagógus munkája során külső megjelenésével is kifejezi hivatása rangját és tiszteletét”. Az anyagban nincs konkrétum, ez mit jelent pontosan, az viszont kérdéses, ki ítéli meg, hogy a ruházat, a szoknya hossza megfelelő-e. Ez erősen szubjektív. „A pedagógus gondosan kerüli a szenvedélybetegségek kialakulását és veszély esetén segítséget kér”. A veszprémi pedagógus szerint ez nem életszerű. Ő még nem találkozott olyan emberrel, aki szenvedélybeteg akart volna lenni. Ez általános emberi követelmény, a pedagógus egyébként is igyekszik kivédeni a szenvedélybetegségeket.

Sok vitát váltott ki a pedagógusok neveltekkel való kapcsolata. A kódextervezet leszögezi, „a pedagógus és neveltje közti kapcsolat mester-tanítvány kapcsolat”. „Magánéletüket tiszteletben tartja, velük intim testi, lelki kapcsolatot nem létesít”. Az anyag készítői valószínűleg nem gondoltak az óvodákra, ahol nem mester és tanítvány kapcsolatról van szó és ahol a gyerekek gyakran az óvó nénik ölében ülnek. Ez intim kapcsolat? Amikor az iskolás elpanaszolja a tanárának, hogy gondok vannak otthon, az nem lelki kapcsolat létesítése? Ebben a felvetésben is sok a kérdőjel.

Ahogyan abban a pontban is, ahol a pedagógusnak jeleznie kell, ha kollégája alapvető jogot vagy jogszabályt sért, elsőként a kollégának, aztán felettesének. Veszélyes kötelezettség. Hogyan képes a pedagógus megítélni, kollégája mit követett el? A tervezet szerint „a pedagógus bármely szakmai problémát kizárólag a saját nevelőtestületében vitat meg”. Nem lehet másik intézményben dolgozó kollégával megbeszélni? Vagy konferencián?

Az anyag életidegen, életszerűtlen hivatali rendet akar a pedagógusokra erőltetni, „a pedagógus problémáival közvetlen feletteséhez fordul”. Tehát elsőként a munkaközösség-vezetőhöz, utána az igazgatóhelyetteshez, igazgatóhoz. De ha a pedagógus előbb találkozik az igazgatóval, lehet, hogy elsőként neki mondja el a problémáit. A tervezet szabályozza a pedagógus fenntartóval való kapcsolatát, aki csak az intézményvezető bevonásával tarthat kapcsolatot a fenntartóval. Egy kolléga nem mehet a tankerülethez az igazgató bevonása nélkül.

Bán Mihály szerint az etikai kódextervezetet nem módosítani kellene, hanem félretenni és alaposan megvitatni - akár a szükségességét is.