2014.03.24. 18:15
Átírja az életünket az új Ptk.? - Változott az özvegyi jog is
Március 15-én hatályba lépett Magyarország új Polgári törvénykönyve (Ptk.), az első magyar magánjogi kódex, amely demokratikus keretek között jött létre. Fókuszában az ember jogainak védelme és a korszerű gazdaság áll.
Ennek megfelelően szabályozza a vagyoni forgalom viszonyait, jogi védelmet nyújt az ember személyiségének, a családon belüli személyi viszonyoknak és a szervezeti jogalanyoknak is. Ezek az elvek indokolták az 1960 óta hatályban lévő – mintegy 170-szer módosított – Polgári törvénykönyv helyett egy új, korszerű törvény megalkotását, amely szerkezetben is eltér az eddigitől: könyvenként dolgozza fel az egyes szakterületeket.
A régi Ptk. 1953 és 1959 között formálódott, 1960-ban lépett hatályba, amikor Magyarországon nem magántulajdonon alapuló társadalmi rendszer volt – nyilatkozta a törvénybefoglalást irányító Vékás Lajos akadémikus a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban tartott korábbi sajtótájékoztatón.
A nagy jogászelődök által alkotott törvénykönyv mégis alkalmas volt arra, hogy három évtizeden át, 1990-ig rendezze például a személyi tulajdon viszonyait, az emberek ingó- és ingatlan-adásvételével kapcsolatos ügyleteit. A rendszerváltás után megteremtődtek a feltételei az új Ptk. megalkotásának, amely kiemelkedik a tavaly elfogadott 252 törvény vagy akár a kormányzati ciklus összes, több mint 800 törvénye közül is – hangsúlyozta Vékás Lajos. A Ptk. újdonságai közül az akadémikus kiemelte az emberi méltóságból eredő személyiségi jogok polgári jogi védelmének megerősítését. Ezt szolgálja például a sérelemdíj, amely a jelenlegi nem vagyoni kártérítést váltja fel, és abban különbözik attól, hogy a személyiségi jogaiban, például becsületében megsértettnek már elegendő a bíróság előtt a jogsértést bizonyítania, nem kell az azzal okozott hátrányt is, ami gyakran nehézkes és megalázó volt.
Ezentúl az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult. A támaszukat elveszítő szülőkre is gondoltak a törvényhozók
A régihez képest fordított polgári jogi alapállásban tehát mindent szabad, amit nem tilt a törvény, nem pedig tiltó szabályok között eligazodva kell megtalálni azt, amit a törvényhozó enged. Ennek a szemléletváltásnak a hátterében az a megfontolás húzódik, hogy a törvényhozó a magánautonómia világában nem lehet képes előre meghatározni több százezer szervezet milliónyi tagjának tevékenységét – magyarázta a szakértő. A hitelbiztosítékok rendezéséről Vékás Lajos kiemelte: már 1996-ban, majd 2000-ben is megreformálták a zálogjogot, de most az egész rendszer megújult.
A családjog törvény korábban külön jogszabály volt, március 15-étől a Ptk. része, alapértéke pedig a család védelme. Vékás Lajos utalt arra: az öröklési jog terén jelentősen változik például az özvegyi jog: ezentúl az özvegynek nem az egész örökségre, hanem csupán az általa használt és a hozzá tartozó ingatlanokra van haszonélvezeti joga, az örökség többi részéből pedig egy gyerekrésznyire jogosult, tehát például két leszármazott mellett egyharmad részre. Ha viszont nincsenek leszármazók, akkor az új szabályozás szerint az elhunyt szüleié az örökség fele, a másik fele pedig az özvegyé, aki viszont ezt a jelenleg még hatályos szabályozással ellentétben nem veszíti el akkor sem, ha újraházasodik. Az elhunyt szüleinek öröklési joga figyelembe veszi, hogy a szülők gyermekük halálával elveszítik azt, aki öregkorukban támogathatná, eltarthatná őket.
Az új kódex csaknem kétszerese a még hatályosnak, 1596 paragrafus, amelyek mintegy tízezer normát tartalmaznak.
A régi Ptk. még akár egy emberöltőn át is tovább élhet bizonyos területeken, hiszen az új magánjogi kódex a 2014. március 15. után létrejövő jogviszonyokra vonatkozik – hívták fel a figyelmet a jogászok.
Törzstőkeemelés és felelősség
A jogi személyek kötelezettségeiről azt mondja a törvény, a tagok vagy az alapítók akkor kötelesek helytállni, ha a felelősségükkel visszaéltek, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor ki nem egyenlített tartozások maradtak fenn.A korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét a törvény 3 millió forintra emeli fel.A meglévő közkereseti és betéti társaságok 2015. március 15-étől, a kft.-ék és a részvénytársaságok 2016 március 15-étől kötelesek az új törvény rendelkezéseinek megfelelően működni, a szükségszerű változásokat a cégbíróságnak bejelenteni. Ha a változás-bejegyzési eljárás az új Polgári Törvénykönyv által előírtak miatt szükséges, úgy az egy alkalommal illeték- és költségmentes.
