A Klára már elúszott

Az ellehetetlenülő helyzetükről a társaságot 24 éve alapító Vanyolai Sándor és az örökébe lépett fiai közül Vanyolai Krisztián beszélt.

Vanyolai Sándor huszonnégy évvel ezelőtt egy bérelt hajóval, a Tündével kezdte a magán-sétahajóztatást a füredi kikötőből. Később saját hajókat vásároltak. A Balaton motorossal, a Jókaival, majd a Klárával és a saját építtetésű, füredi tervezésű 30 személyes Rózával bővítették a flottát. A társaság is megérezte a 2008-as válság idegenforgalmat visszafogó hatását, de összességében jó eredménnyel zárultak az utóbbi évek mesélte Vanyolai Sándor.

- Tavaly még négy hajóval rendelkeztünk. Közülük a rendezvényhajóként használt Klára volt a legnagyobb, amit sajnos kénytelenek voltunk eladni. A döntésre azért kényszerültünk, mert miközben a cégek takarékoskodása miatt csökkent a megrendelések mennyisége, ezzel ellentétes folyamatként olyan magasak lettek a fenntartási költségek, ezen belül is főleg a partfalhasználat költségei, hogy már nem tudtuk kitermelni - folytatta a legutóbbi idővel Vanyolai Krisztián.

Mint elmondta, 2007-ig egy, a Baharttal kötött keretszerződés alapján éves összeget fizettek, amiért bármelyik kikötőt és annak minden szükséges szolgáltatását használhatták. 2009-től új kikötői díjszabási rendszert vezettek be, de még akkor is lehetett hajónként éves összeget fizetni. Az idei évtől újabb jelentős változás állt be a fizetési rendszerben. Az igazi gondot persze nem a rendszer megváltozása, hanem az ezzel együtt járó díjemelkedés eredményezte.

- A fizetési rendszer változása miatt nem lehet pontos összehasonlítást tenni, de a korábbi üzemelési időket alapul véve hozzávetőlegesen kiszámítható a változás nagy-sága egy-egy hónapra illetve egy-egy hajóra kivetítve. A Jókai hajó után például 2007-ben, hét hónapos használatot alapul véve havi átlagban 339 ezer, 2009-ben 382 ezer forintot kellett fizetni, az idei évtől pedig egymillió-háromszázhetvenhatezret, amihez még külön jön a mederhasználati díj. Miközben csak a kikötőhasználat költsége négy év alatt közel négyszeresére emelkedett, a sétahajózás díját 12 százalékkal tudtuk felemelni csökkenő utasszám mellett. Ezt a terhet a köz-ben megemelkedett egyéb költségekkel együtt gyakorlatilag lehetetlen kitermelni - magyarázta Vanyolai Krisztián.

S ha a díjak drasztikus emelése önmagában még nem is fojtaná vízbe őket, akkor a kikötőhasználati rend várható módosulása biztosan ezt eredményezi szerinte.

Még nem hivatalosan, de arról értesültek, hogy az eddigi körforgásos rendszer helyett a jövőben kizárólag a Bahart használná a móló két legjobb helyét. A többi vállalkozás hátraszorulna a kikötő kevésbé látogatott részére, ahol nincs sok esély arra, hogy a lehetséges vendégek megtalálják őket. Azt meg Füreden tiltják, hogy mozgó árusként a móló előtt toborozzanak vendégeket maguknak.

A másik ilyen hallomásból ismert tervezett lépés a kikötőben lévő veszteglőhelyek elbontása. Ha ezek megszűnnek, a hajóikkal csak a ki- és beszállás idejére használhatnák a móló kijelölt pontját, az éppen nem dolgozó hajók kikötői várakoztatására nem lenne többé lehetőségük.

- Elméletben tarthatnánk őket nyílt vízen, horgonyon, de a gyakorlatban ez kivitelezhetetlen. Hisz nem tudnánk áramhoz jutni a hűtőkhöz, a személyzet nem tudna megfelelően közlekedni, és ki lennénk téve az időjárás minden viszontagságának. Gyakorlatilag állandóan a teljes személyzetnek a hajón kel- lene lennie, hogy bármilyen probléma esetén el tudjanak indulni vele - magyarázta Vanyolai Krisztián.

Vanyolai Sándor szerint a díjemelés és a mozgásterüket radikálisan szűkítő tervezett intézkedések miatt kilátástalan helyzetbe kerültek. Mivel itt a szezon, itt vannak a hajóik, a dolgozóik, mégis el kell kezdeniük a munkát. Hogy meddig tudják csinálni, azt ma még nem lehet tudni.

Megkerestük dr. Halmos Gábort, a Bahart vezérigazgatóját, aki nem vitatja az inf-lációt jelentősen meghaladó díjemelést, de szerinte koránt sincs szó olyan mértékről, mint amit Vanyolaiék mondanak. Szerinte ez az emelés is részben az állam által kivetett mederhasználati díj érintett részének továbbhárításából és a korábban nem tiszta működésű díjrendszer korrekciójából következett.

- A hajók befogadóképességére alapozott korábbi rendszer lehetőséget adott arra, hogy az érintettek a férőhelyszám átminősítésével csökkentsék a díjaikat, miközben nálunk ugyanakkora helyet vesznek igénybe. Ezt mindenképpen rendezni kellett, ezért az új díjrendszer már ahhoz képest határozza meg a fizetendő összeget, hogy az adott hajó mekkora helyet foglal el a kikötőben. Az emelkedés má-sik ilyen meghatározó eleme a mederhasználati díj, amit több év alatt emeltünk fel évi húszszázalékos lépésekben a valós mértékre. Ezzel bíróság elé is vittek bennünket, de az eddigi szinteken még nekünk adtak igazat.

Halmos Gábor nem cáfolja a veszteglőhelyek tervezett megszüntetésével kapcsolatos híreket.

- A veszteglőhelyek állapota leromlott. Az egyik lehetőség, hogy jelentős költséggel felújítjuk, mi ezt nem tartottuk a társaságunk oldaláról indokoltnak, inkább beadtunk egy kérelmet a közlekedési hatósághoz az elbontásról. Ha a hatóság ezt nem támogat-ná, mert mondjuk szerinte balesetveszélyes helyzet alakulhat ki a veszteglőhely elbontása, hiánya miatt, akkor meg kell tartanunk. Ha hozzájárulnak, elbontjuk.

Ugyancsak megerősítette a kikötőhelyek használatának módosításával kapcsolatos híreket is, de szerinte ez nem jelent olyan radikális változást, ahogy azt Vanyolaiék mondják, mert a Bahart saját használatú része arányaiban nem sokat változik.

- Egyébként sem értem, miért lenne vitatható, hogy a saját kikötőnkben jobb helyet szeretnénk magunknak. Egy áruház parkolójába például mikor engedik be egy konkurens üzlet árusát?! Szerintem a saját kikötőnkben a mi hajónknak kell a legjobb helyen állnia. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezek a feltételek, ezek az árak továbbra sem zárják ki azt, hogy egy külső vállalkozó is gazdaságosan működjön a kikötőinkben - mondta a vezérigazgató.