Behajthatatlan közös költség

Megtehetné, de akkor sem fizet. Inkább bíróságra jár, és röhög a markába. Íme egy friss eset.

Abból kell kiindulnunk, hogy a külön tulajdon közös költségének megfizetése valamennyi tulajdonos egyetemleges kötelezettsége. A társasház vagy lakásszövetkezet ennek megfelelően, bizonyos türelmi idő után kiálltja a fizetési meghagyás iránti kérelmet – miután ezt megelőzően többször figyelmeztette, felkérte az adóst, egyezkedett vele. Az adós azonban ismeri a jogait, és 15 napon belül ellentmondással él. Ezután a bíróság kitűzi a tárgyalást.Vegyünk egy példát. F.-ék, akik egy több száz lakásos tömbházban élnek Veszprémben, csaknem félmillióval tartoztak, mire az ügy bíróságra került. Túl vannak a harmadik bírósági tárgyaláson és elmúlt már másfél év, de közel sincsenek túl az ügyön. A közös képviselők tapasztalata az, hogy a bíróság általában méltányolja a követelést és gyakran már az első tárgyaláson arra kötelezi az adóst, hogy fizessen. Megtörténik, mint esetünkben, hogy az adós vitatja a követelés jogosságát, és előszed a bíróságon egy csomó csekket, amelyekkel úgymond igazolja, hogy fizetett.

A bíróság ezután újabb tárgyalást tűz ki, majd ellenőrzi, hogy a ház lekönyvelte-e a befizetéseket, amelyek - mint kiderül - egy korábbi időszakból származnak, de időhúzásra tökéletesen megfeleltek. Ezt követően a bíróság arra kötelezi a ház képviselőjét, hogy tárja a bíróság elé azokat a dokumentumokat, amelyekkel bizonyítja, hogy jogosult a fűtésdíj beszedésére, hogy a fűtésdíj összege valós. Majd kitűzi a következő tárgyalás napját, a ház képviselője bemutatja a gázszolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a követelés keletkezett, és bemutatja a fűtési elszámolásokat, egyéb iratokat, végül csak kiderül, hogy az adós tartozik. Ekkor azonban a felperesre még egy tárgyalás vár, mert azt is igazolni kell a szövetkezetnek, minek alapján számolja ki a vízdíjat.

Bácskayné Juhász Erzsébet, a Társasházak Veszprémi Egyesületének titkára: Jogszabályváltozás kellene (Fotó: Penovác Károly)

A közös költségek elszámolási szabályait a társasházi és lakásszövetkezeti törvény szabályozza, s a bíróságon kiderül, ennek megfelelően jártak el. Következik a harmadik tárgyalás, a felperes már minden bizonyítási kötelezettségének eleget tett, jöhetne az ítélet is, de nem jön. Mert az egyik alperes nem jelenik meg. A lakásnak ugyanis két tulajdonosa van, az elvált férj és feleség. Hasztalan sikerült a felperesnek megállapodnia az alperes jogi képviselőjével, mert az elvált feleség nem jelenik meg a tárgyaláson, így ítélet nem születhetett. Végül a bíró kénytelen kitűzni a negyedik tárgyalás napját, amikor nyilván ítéletet hoz. Akkor azonban még mindig megteheti az alperes, hogy megfellebbezi az ítéletet

- Az alperesek, természetesen, azóta sem fizettek egyetlen fillér közös költséget, vízdíjat és fűtésdíjat sem. A meghallgatásuk során elmondták, hogy nem is értik, miért kér tőlük pénzt a társasház - mondja Bácskayné Juhász Erzsébet, a Társasházak Veszprémi Egyesületének titkára, több száz lakás közös képviselője. - Ha a fizetési meghagyáskor ellentmondással élnek az adósok, következhet a bíróság, de múlnak a hónapok, sőt évek, és ők továbbra sem fizetnek, növekszik az adósságuk, miközben a majdani bírósági döntés csak az első peresített összegre vonatkozik. Az ítélet kimondása után meg kell indítanunk a végrehajtási eljárást, amelynek összes költségét a társasháznak kell megelőlegeznie. Korábban, ezekben az esetekben, az állam megfinanszírozta a költségelőleget, de most ez is ránk hárul. Mindez a rendszeresen fizető többi lakó közös költségét terheli. Egészen addig fizetünk minden költséget, míg le nem zajlik az eljárás, a végrehajtással járó huzavona. Közben pontosan tudjuk, hogy az adós fizethetett volna, mert nincsenek súlyos egzisztenciális gondjai. És általában nem szegények a legnagyobb adósok, ők igyekeznek törleszteni. Sok esetben a tisztességesen fizető lakástulajdonosok kénytelenek kifizetni a nem fizető lakástulajdonosok víz- és fűtésdíját közös költségként. A kisnyugdíjasok pedig mindig fizetnek, mert tudják, ha elmaradnak egy hónappal, akkor később nem tudják behozni -magyarázza Bácskayné Juhász Erzsébet, aki szerint a jogalkotók figyelmét elkerüli számos, a lakásszövetkezeteket és társasházakat érintő súlyos probléma, amelynek orvoslása egyre sürgetőbb lenne.

Elsősorban olyan jogszabályra lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy kinnlevőségeinket megbízott szervezet, intézmény - például az adóhatóság - hajtsa be, ugyanúgy, mint az adók módjára behajtandó köztartozások esetében, annak érdekében, hogy a lakóközösségek a tartalékaikat a felújításokra fordíthassák, és nem a hátralékosok helyett való helytállásra, véli Bácskayné.