Kitűnőek a nullás lovak

– Rút kiskacsából hattyú lett a 1996-os születésű Dety, egy szlovák tenyészetből származó furiozó. Beteg volt és sovány, amikor befogadtuk, ma pedig kiválóan alkalmas gyerekeknek terápiára – mutat egy gyönyörű fekete lóra Vajkyné Andrea. Tapasztalata szerint nem a papír, hanem a ló jelleme, az emberekkel való kapcsolata dönti el, hogy alkalmas-e lovagoltatásra. 

– Állatterápiával 2005 óta foglalkozom. Kilencéves koromban ültem először lovon, azóta megszállottjuk vagyok – tessékel beljebb tanyáján, ahová két éve költözött a család, előtte Pécselyen bértartásban élt három lovuk, akikkel Andrea ott végzett lovasterápiát. Minden iskolát, képzést, tanfolyamot elvégzett munkájához, ami az élete, most kétségbeesett, hogy mi lesz imádott állataival és a többiekkel?! Dety szomszédságában két nagyon barátságos másik ló is portyázik békésen, Remény, egy hucul félvér, és Csillag, a magyar félvér, mindketten idősebbek ötévesnél. A házban Kolos, a kuvasz, Guba, a pumi és Saci, a komondor ugrik barátságosan a nyakamba, miközben Sziszi, Pocak és Marci, a macskák adják át helyüket a nappaliban. Az egész olyan, mint egy békés mesevilág: a fiatal nő csupa jókedv, nyugalmat áraszt, a kályha mellé telepszünk, mindenütt ízléses karácsonyi dísz. Andrea most aggódik, mi lesz azokkal – ahogy ő fogalmaz, lovacskákkal –, akik öt évnél idősebbek, és nullás lovak, azaz nincs származásukat igazoló hivatalos irat.

Ez szerinte annak köszönhető, hogy nem mindenki képes arra, főként a kis családi lovardákban, hogy sok pénzt fizessenek egy ismert fedezőménért. Egyébként a neves nemzetközi díjugrató lóversenyeken gyakran a nullás lovak viszik el a pálmát a jó származásúak elől. Az asszony amiatt kezdeményezte a petíciót, mert aggódik a lovakért, a családi vállalkozásként működő lovardákért. Információnk szerint a hobbiállatok jelentős részét vágóhídra ítélheti a Nemzetgazdasági Minisztérium (NM) új rendelete, amely minden eddiginél szigorúbban szabályozná a lovardák működését.

Előírják: a lovas szolgáltatást, lovagoltatást, fogathajtást, oktatást, lovasbemutatót képesítéssel lehet szervezni, oktatói, edzői papírral. A telephelyen legyen legalább egy 150 négyzetméteres karám és egy legalább 800 négyzetméteres, körbekerített, egyenletes talajú lovaspálya, szabad lótartásnál lovanként ezer négyzetméteres terület. A lovardában legyen egy öltöző, mosdó, lovasterápiánál akadálymentes, és minimum öt, legalább négyéves lovat kell tartani. Nullás, azaz igazolatlan származású lovakat nem lehet alkalmazni a szolgáltatásban. Mindezt az állatvédelmi hatóság és a Nébih ellenőrizheti, büntetést szabhatnak ki. Úgy tudjuk, a lovaknak 1,5–2 órás vizsgán kell majd részt venniük ötévenként hatósági vizsgálóbizottság, például a lovas turizmus országos szakmai szervezetének képviselője előtt.

Vizsgálják az állat képzettségét, természetét, együttműködését emberrel, más lovakkal, viselkedését, kondícióját, ápoltságát, lábai és háta állapotát, miközben a lovas nyergeli, lovagolja. Az ismeretlen származású lovak nem vizsgázhatnak. Az ismeretlen származás szerint a ló apjának, a fedezőménnek nincs fedeztetési, szaporítási engedélye. Ezeket a méneket zugméneknek nevezik, csikóikat zugcsikóknak. Ha az önjelölt tenyésztő lebukik zugcsikójával, százezer és húszmillió forint közötti bír-ságot szabhatnak ki rá. Itthon ezer fedezőmén van. Hogy mennyi ló élhet ma Magyarországon, és ebből mennyi az ismeretlen származású, nem lehet tudni.

Október 11-e óta a vidékfejlesztési tárcánál be kell jelenteni, ha legalább egy lovat, szamarat, öszvért tartanak. Hazánkban közel 300 regisztrált lovas szolgáltatóhely van. A hivatalos közlés szerint a nullás állatokat azért kell kivonni a szolgáltatásból, mert előéletük többször nem ismert, információ sincs róluk viselkedésükre, betegségeikre. Igaz, az ismert származású lovaknak sincs olyan papírja, amely jelezné mindezt, fajtájukra is nagy vonalakban van utalás.

Vajkyné Andrea petíciójában olvasható: a Nébih válasza az okokra nem indokolt. Változtatást remél, hiszen számos származás nélküli ló látja el évek, évtizedek óta feladatát lovasiskolákban, lovasklubokban. Gyermekek tanulnak rajtuk, versenyeken rangos helyezéseket érnek el velük, terápiákban vesznek részt. Rendes, jól ápolt, jó szándékú lovak ők, akik sok esetben különbek, mint a származási lappal rendelkezők.

Andrea szerint, ha a rendelet életbe lép, és a szerencsétlen nullás állatok nem dolgozhatnak a szolgáltatásban, sokan nem tudják eltartani őket, rákényszerülnek arra, hogy megszabaduljanak tőlük. Hazánkban nincs annyi hobbilovas, hogy befogadnák ezeket az állatokat. Úgy véli, a lókupecek ideje jön el akkor, akik olasz vágóhidakra viszik őket. A Nemzetgazdasági Minisztérium a témát, a lehetséges módosításokat firtató kérdésünkre kiemelte: a lovas szolgáltatásról szóló 14/2008 (XII. 20.) ÖM-rendeletbe a szakmai szövetségek, a Magyar Lovasterápia Szövetség és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség javaslatára került be a lovak alkalmasságának vizsgálata.

Szakmailag fontos, hogy olyan lovak vegyenek részt a lovas szolgáltatásban, amelyek megfelelően képzettek. A lovak ismert származása az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (Átv.) rendelkezésével összhangban szerepel a lovak alkalmassági vizsgálatának szempontjai között. A ló esetében utódok előállítására csak olyan apaállat használható fel, amelyet elismert tenyésztő-egyesület apaállattá minősít. Ami ettől eltérő, az mind jogszabályellenes, és 100 ezertől 20 millió forintig terjedő bírsággal sújtandó.

Ha olyan lovat használnak lovas turisztikában, amelynek származása nem ismert, az eddig is jogszerűtlen tevékenység eredménye lehetett. Magyarországon az apaállat-használatot több mint 100 éve szigorú jogszabályok írják elő. Tehát, ha mindenki a hatályos jogszabályok szerint járt volna el, akkor nem lennének „zugállatok” sem. A jogforrási hierarchia szabályaira tekintettel egy miniszteri rendelet sem tartalmazhat 20 éve hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést. Javaslat érkezett Kucsák László országgyűlési képviselőtől, miszerint valamennyi lónak rendelkez-nie kell azonosító számmal és lóútlevéllel, de csak az öt év alatti lovakra vonatkozna az ismert származással kapcsolatos követelmény, és ennek igazolási kötelezettsége 2015. június 30-tól lépne hatályba.

Ez a módosítás lehetőséget teremtene arra, hogy a már lovas szolgáltatásban használt vagy jelenleg arra képzett lovak – amennyiben alkalmasságukat igazolják – továbbra is használhatóak legyenek, ugyanakkor a türelmi idő lejártát követően lezárja a származás nélküli lovak felvételét a rendszerbe. Ezt a kompromisszumos megoldást tárcánk elfogadhatónak tartja, ezért egyeztetéseket kezdeményeztünk az állattenyésztési ügyekben illetékes VM-mel – közölték.