Itthon akar segíteni a rákkutató

A daganatos betegségek könnyebb diagnosztizálásán dolgozó tudóst a Lendület program és a Pannon Egyetem tudta hazacsábítani. „November végén felavattuk aveszprémi labort, mostantól fogva gyakorlatilag indulhat a munka” – mondta nem kis büszkeséggel Guttman András. A több mint két évtizede az Egyesült Államokban dolgozó, most hazaköltöző kémikus kifejtette: „A helyiséget fel kellett újítani. Most, hogy a műszerek nagy részét is beszereztük és a csapatot is összeállítottuk, minden megvan a munka megkezdéséhez” – tette hozzá.

A Lendület program nyerteseként az évtizedek óta Amerikában dolgozó kutató itthon folytatja munkáját. A veszprémi labort a Pannon Egyetemmel való együttműködésben alakították ki, a munka információs hátterét, a külkapcsolatokat is a felsőoktatási intézmény biztosítja. A Lendület program más nyertesei már korábban jól működő csapatokban dolgozhatnak, de a tengerentúlról hazacsábított kutató esetében meg kellett teremteni az itthoni munka feltételeit. A laboratórium kialakítása, a munkacsoport megszervezése, valamint a tudományos és egyéb partnerek megtalálása időbe telt.

Guttman Andrást elmondása szerint a váltásban az motiválta, hogy munkája Magyarországon szülessen meg. - Segíteni akarok a magyarokon - jelentette ki a kutató, aki szerint ha a munka eredménye idehaza jön létre, az az országot erősíti.

Guttman András a rákkutatás manapság egyik legdinamikusabban fejlődő részterületén dolgozik, amely a daganatos betegség minél egyszerűbb, ugyanakkor pontosabb, és megbízhatóbb diagnosztizálását célozza. Az időben felfedezett daganatos elváltozások ugyanis ma már sok esetben nagyon eredményesen kezelhetők, nemritkán teljesen gyógyíthatók. A korai felismerést azonban gátolja az, hogy az emberek ritkán mennek önszántukból szűrővizsgálatokra, az orvoshoz általában akkor jutnak el és rendszerint ilyenkor derül ki a baj is - amikor már panaszaik vannak. Ebben a stádiumban a rák különböző típusai már nem gyógyíthatók jó esélyekkel.

- A világ számos kutatócsoportjának célja ezért az, hogy egyszerű és olcsó, tömeges szűrőprogramokban is alkalmazható diagnosztikai eljárásokat dolgozzanak ki. A cél az, hogy a jövőben egy vérvétel, vagy egy biopszia segítségével a mainál sokkal gyorsabban, korábban és biztosabban mutassuk ki a rákos elváltozást - összegezte Guttman András. A kémikus kifejtette: már a rák kezdeti szakaszában is, amikor a daganat még nem növesztett magának tápláló ereket, leszakadnak róla sejtek, amelyek a vérben keringenek. Későbbi szakaszban majd ezek okozhatják a közismert áttétet. Mi azonban még ebben a korai fázisban szeretnénk kihalászni őket, mert ha sikerül elfogni egyet, sokmindent megtudhatunk.

A veszprémi kutatócsoport most olyan eljáráson dolgozik, amelynek segítségével a nyakon csípett ráksejteket elemezve megmondható, hogy milyen rákról van szó, és a betegség kialakulása milyen stádiumban van. Ha a diagnosztikai módszer kiforrja magát, akkor egy rutinszerű vérvétel kapcsán már korai stádiumban megfelelő információt kaphatnak a kezelőorvosok, ami ma még csak akkor áll rendelkezésre, ha a daganat már előrehaladottabb állapotban van es amikor már jóval kevesebb lehetőség áll fenn a kezelésre. Így már önmagában a hatékonyabb és korai diagnózis számtalan emberéletet menthet meg.

Guttman András szerint az első kézzelfogható eredmény már belátható időn belül meglehet: Azt gondolom, hogy az első nagy lépésre, tehát a ráksejt elfogásának kialakult metódusára körülbelül egy évet kell várni. Ezalatt az idő alatt ezen a téren eredményt szeretnék elérni jelentette ki a neves kutató.

Ha ez az első eredmény megvalósul, a későbbi elemzés, és a diagnosztikai módszer pontos kialakítása, valamint a sorozatgyártható tesztek megtervezése természetesen további, évekig tartó munkát igényel.

Az agyelszívás szó arra a jelenségre utal, amikor a szakemberek, tudósok a hazájukban megszerzett képzettséget egy másik országban hasznosítják. A folyamat a második világháború után gyorsult fel, amikor az USA és Nyugat-Európa komoly programokkal csábított magához kutatókat a világ minden tájáról. Az áttelepült szakemberek visszahívása rendkívül nehéz feladat. Két éve írta ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a külföldön is példaértékűnek tekintett, immár negyedik alkalommal meghirdetett Lendület program pályázati felhívását. Ennek célja olyan induló kutatócsoportok létrehozását lehetővé tévő támogatás biztosítása, amelyek az MTA kutatóközpontjaiban és a hazai egyetemeken végezhetik munkájukat. A programra 1,25 milliárd forint állt rendelkezésre. A kutatók három kategóriában adhatják be pályázataikat, a Guttman András által elnyert Lendület III. a már kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folytatók támogatását tűzi ki célul.