Méltányolható közérdek?

Az új Ptk. szerint ugyanis a közszereplők akkor bírálhatók, ha ezzel nem sértjük az emberi méltóságukat és az ügyben „méltányolható” közérdek áll fenn.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa, több parlamenti képviselő és civil szervezet kérésére kezdte el vizsgálni a törvényt, mert úgy véli, korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát. A „méltányolható” meghatározás olyan homályos és bizonytalan jogi helyzetet teremthet, amelyben aligha mérhetjük fel a korlátozás mértékét és határait, és bizony, ha hatályba lép a törvény, akkor jövőre már igen nehéz lesz közszereplőről valami elmarasztalót mondani, még akkor is, ha rászolgált.

„A magyar, valamint az európai alapjogi gyakorlatot áttekintve arra a következtetésre jutottam, hogy az új Ptk. a közéleti szereplők bírálhatóságára vonatkozó szabályaival kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok igazolhatóak...” áll az ombudsman beadványában, amelyben arra kéri a törvényhozót, hogy a törvényből vegye ki a kérdéses szövegrészt. Hivatkozik az Alkotmánybíróság álláspontjára, miszerint a közszereplőknek vállalniuk kell azt is, hogy a média figyelemmel kíséri minden szavukat és cselekedetüket, így nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk a kritikai megnyilvánulásokkal szemben.