Trágyázni kell, de nem mindegy mikor és hogyan

– Ahogy kinyitottam az ablakokat, iszonyú bűz áramlott be a lakásba. Onnan jött, nézze csak a hipermarket mögötti területről – mutat az általa megjelölt helyszínre Szöllösy György, aki a Jutasi lakótelepen él. Mint mondja, a késő éjszaka ellenére sokan tekingettek ki az ablakon és szitkozódtak. Olvasónk előbb felhívta a katasztrófavédelmet, majd reggel a Naplót hívta.

– Nem értem, miért kell trágyázni kánikulában? – kérdezi. Hiszen aki ezt teszi, tudhatja, hogy emberek százainak életét keseríti meg, azzal, hogy nem lehet ablakot nyitni. Nincs erre valami szabály? – kérdezi.

Az orrfacsaró bűz nem állt meg a Jutas lakótelepen, a Cholnoky fordulóban is a hányinger kerülgette a lakókat tőle. – Nem lehetne kötelezni a tulajdonost, hogy szántsa bele a földbe a trágyát, és így nem árasztaná el a környéket és a várost ennyire a bűz? – kérdezi az illetékesektől lapunkon keresztül egy másik olvasónk.

– Úgynevezett vinasszal trágyáztunk, rendelkezünk a szükséges engedéllyel. Ez az anyag az élesztőgyártás mellékterméke, magas kálium tartalma miatt kedvező erre a célra, és ezt használtuk a műtrágya helyett – közölte kérdésünkre Kaiser Károly, a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, következetes tápanyagellátást valósítanak meg földjeiken előre meghatározott technológia alapján, amit nyáron is el kell végezni, s ami legfeljebb egy-két napos kellemetlenséget okozhat a környéken élőknek. Egyébként, neki nem panaszkodott senki.

Kerestük az illetékest, akitől megtudnánk, ki ellenőrzi ezt a mezőgazdasági munkát. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságtól a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságához küldtek bennünket. Ott megtudtuk, ők sem illetékesek, miként ezt állította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is.

– Szakmailag érthetetlen a nagy forróságban történő trágyázás, 25 fok fölött kiszáradhat a trágya, és nem hasznosul – szögezi le Gőgös Zoltán országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke. A híg trágya kiszórása engedélyköteles, az úgynevezett szerves, avagy klasszikus trágyáé pedig nem. Az is igaz, hogy a magyarok az európai népekhez képest kevésbé tolerálja a trágyázást, ami például Ausztriában megszokott. Dr. Fejes István aljegyző elmondta az önkormányzat hatályos rendeletei nem szabályozzák ezt a tevékenységet. A hígtrágya termőföldön történő felhasználásához azonban a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a termőföld védelméről szóló 2007. évi törvény alapján.

A talajvédelmi hatóság a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága. Az igazgatóságtól a következőket kérdeztük meg: mezőgazdasági társaságnak vagy magánszemélynek lakott területen vagy annak közelében bármilyen trágya kihelyezésekor kell-e engedélyt kérni az igazgatóságtól? Volt-e bejelentés ennek kapcsán? Ha igen, vizsgálódnak-e? Milyen eredményre jutottak?

– A Növény- és Talajvédelmi Igazgatósághoz nem érkezett bejelentés a hipermarket mögötti terület trágyázása kapcsán, így eljárás sincs folyamatban – válaszolta Sümegi Réka kabineti titkár a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormány megbízotti Kabinettől.

De miért kellett éppen kánikulában?

A Jutasi úti lakótelepről Bujtor Pálné Eszter és Hegedüs István is az orrfacsaró bűzre panaszkodnak, ami a kánikulában elárasztotta a lakásokat a nyitott ablakokon keresztül. István élt falun is, szerinte, ez nem klasszikus trágya szag volt, hanem valami más, talán legjobban a szikkasztott szennyvízéhez lehetne legjobban hasonlítani. Tudom, hogy fontos a termőföldek trágyázása, de miért éppen rekkenő hőségben? - kérdezi.