Pokol mélyén rózsakert

A történet nyitva marad, hiszen Tóásó Előd, akit 2009 áprilisában történt letartóztatása óta még mindig fogva tartanak La Paz börtönében, fél éve megnősült, feleségül vette az egykori bolíviai miniszter lányát, akivel a terrorista összeesküvéssel vádolt román-magyar állampolgárságú férfi, akkor találkozott először, amikor Maria Elena a börtönben ülő apját ment meglátogatni.

Balázs Attila: A dél-amerikai világhoz való viszony is érdekelt ebben a többrétegű doku-fikciós történetben. Megszólal benne még Freud is, aki megpróbálja elemezni a kokainnal átitatott léleknek a viselkedési formáit, hiszen tudni való, egész Bolívia kokainista (Fotó: Gáspár Gábor )

Balázs Attila az őt faggató Ladányi Istvánnak és Bozsik Péternek elmondta, számára az írás megértési próbálkozás. Adódott tehát az est után kért interjú első kérdése, sikerült-e megfejtenie a regény végére Eduardo Rózsa-Flores alakját, megértett-e valamit ennek az ellentmondásos személyiségnek a történetéből?

Voltaképpen ki volt Rózsa-Flores, az utolsó magyar KISZ-titkár, egy személyben a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke, a horvát hadsereg ezredese, aki állítólag a hírhedt terrorista, Carlos és a magyar belügyminisztérium között is közvetített, és akit végül 2009. április 16-án a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában kommandósok lőttek le két társával együtt.  

- Összetett és kibogozhatatlan személyiség volt. Cápa volt vagy az összes ideológiai katyvaszában valamiféle szabadságharcos? Ez a nagy kérdés. Sok kép készült róla, amelyek Che Guevaraként ábrázolják, de nem bal, hanem jobboldali forradalmárként. Egy spanyol lap, a La Vanguardia tudósítójaként került 1991-ben a horvát háborúba, ahol maga is fegyvert fogott, megalakította az első nemzetközi brigádot Horvátország védelmére. Ott harcolt Szentlászlónál, amit leír a Mocskos háború című nagyon tanulságos könyvében, amelynek egész jó és nagyon pocsék részei is vannak. Ebből a könyvből fegyverre vágyó harcosként ismerjük meg, akinek szüksége van arra az adrenalin fröccsre, amit nem lóversenyeken és nem is autóversenyeken kaphat meg, hanem háborús közegben.

- Ezek szerint lehet, hogy nem a nagy igazságérzete űzte ezekbe a harcokba, hanem egyszerűen csak a kalandvágy?

- A versei például nagyon komoly hazafias érzéseket tartalmaznak. Persze néha nem tudni, hogy ezek mögött melyik haza van. A magyar hazaszeretet gyakran elegyedik nála latin-amerikai feelinggel és temperamentummal. 

- Ön dokumentum-kalandregénynek, azaz doku-fikciónak nevezte a könyvét, amelyben a valóságos mellett fiktív részek is vannak. Eduardo Rózsa-Flores élete és halála már magában annyira abszurd, mit lehetett ebbe még belekeverni?

- A dél-amerikai világhoz való viszony is érdekelt ebben a többrétegű történetben. Megszólal benne a gyakran jobboldalisággal vádolt Jorge Louis Borges, Freud pedig megpróbálja elemezni a kokainnal átitatott léleknek a viselkedési formáit, hiszen tudni való, egész Bolívia kokainista. De Freud lánya is mond egy-két érdekes dolgot. Bolívia egész gazdasága a kokainra épül, a nagy szegénységben egy valamiből tudnak létezni, az pedig a kokain. Florest valakik hazahívták Bolíviába.

Tudni kell, Bolíviának öt tartománya van, ami sokkal gazdagabb annál a kokainista indián rétegnél, amelynek az elnöke Evo Morales. Ezekben a gazdag tartományokban nagyon sok európai, főleg horvát él, akik a második világháború végén odamenekültek, de Jugoszlávia húsz évvel ezelőtti szétesésekor úgyszintén sokan érkeztek. A második világháborús bűnösök közül sokan Bolíviába kerültek, köztük Klaus Barbie, a lyoni hóhér, akik nem mentek üres kézzel, hiszen jól összerabolták magukat. Bolíviában a mezőgazdaságba fektetve tovább gazdagodtak, ők most szeretnének megszabadulni a szocialista elveket valló és államosító elnöktől, Evo Moralestől. Amit nem tudtam kideríteni, hogy Branko Marinkovic-tyal, az egyik leggazdagabb Bolíviában élő horváttal találkozott-e Flores már Horvátországban, vagy csak később. 

- Florest a Bolíviában élő horvátok hívták Santa Cruzba?

- Hát igen itt válik összetetté a játék, mert minden kérdés következő három kérdést szül. Egyik feltételezés szerint Marinkovicék hívták, azért hogy hadsereget szervezzen, arra az esetre, ha Evo Moralesék megpróbálnák vérbe fojtani az autonóm törekvéseket Santa Cruzban és környékén. Egyenes lenne a történet, amennyiben felfogadták Florest, ő pediglen verbuvált embereket, jórészüket interneten keresztül. Az odaveszettek szülei, az írek és Magyarosi Árpád édesanyja is előzőleg úgy értesültek, hogy őrző-védő tanfolyamra mentek Latin-Amerikába. A szülők idealisták, hiszen inkább privát katonaságok, szakkifejezéssel élve, paramilitáris alakulatok. Úgy tűnik, akik jelentkeztek a felhívására, patthelyzetbe kerültek, mert Flores elvette az útlevelüket, saját belátása szerint juttatott nekik pénzt, az is tény, hogy bizonyos fokig felfegyverezte őket, állítólag ezt úgy magyarázta, hogy csak a saját biztonságuk érdekében. De igazából nem jutott messzire ez a kiképzés, csak foglalkoztatta őket ezzel-azzal.

Tóásó Elődnek, informatikus végzettségének megfelelően ilyen jellegű feladatai voltak. A kommandósok által lelőtt Magyarosi Árpádot pedig az édesanyja szerint Tóásó Előd hívta, mint barátját, hogy utazzon picit, nézzen szét Bolíviában. Ez a naivabb változat, de tény, hogy ő lehetett az egész társaságból a legnaivabb, aki a legkevesebbet tudott az egészről. Bár ő állítólag olyan furcsaságokra ragadtatta magát, hogy amikor Santa Cruzban kiszállt a repülőtéren, ahol az indiánok bóbiskoltak hajnalban, s ahol várta Tóásó Előd, felkiáltott, hogy "Éljen Erdély!".

Eduardo Rózsa-Flores

Tehát áttételesen volt bennük valami szabadságvágy. Történelmileg és politikailag is meg kellene érteni azt a kontextust, amelybe csöppentek. A terrorista eszmefuttatás arra szolgál a regényben, hogy ki-ki lezárja a maga esze szerint, hogy ez most egy újfajta terrorizmus felé mutató valami, vagy egészen más. Én nem vagyok bírósági szakértő és nem is vagyok hivatott arra, hogy ítélkezzek, távol áll tőlem. Jusson mindenki olyan következtetésre, amilyenre akar. Nem is ez a lényege a könyvnek. Különben, ami a legnagyobb csavar ebben a történetben, lehet, hogy bizonyos források szerint Evo Moralesék hívták be Florest, hogy rábizonyítsák az autonomistákra, hogy ki akarnak szakadni Bolíviából.

Eszerint Moralesék pénzelték volna Florest, bizonyos videofelvételek ezt támasztják alá. Vannak viszont akik azt állítják, ezek a videofelvételek hamisak. A másik oldal szerint nem. Tény, hogy a kommandós akció, amelyben megölték Rózsa-Florest és társait, nélkülözött mindenféle jogi alapot. Aludtak a szállodában, amikor rájuk törték az ajtót és lelőtték őket és a fegyvereket utólag helyezték melléjük.keretes:Kaján vigyorral megkérdezték Balázs Attilától az irodalmi estjén, hogy készült-e már spanyol fordítása a könyvnek? Még nem, szólt a válasz. Egy fenyegető telefonhívást kapott, hogy ne foglalkozzon ezzel a témával, mert baj lesz, de az is elhallgatott. Megkereste Magyarosi Árpád édesanyja is azzal a kéréssel, hogy az igazat írja meg, ne ártson a fiúknak. De amikor megkapta a szerzőtől a regény részleteit, megnyugodott és cserébe eljuttatta hozzá fia boncolási jegyzőkönyvét a fotókkal. Megrázó volt - mesélte Balázs Attila.