Kik a jobb vezetők, a nők vagy a férfiak?

Mitől jó egy vezető? Vajon szakmai téren ugyanolyan megítélésben van részük a női és férfi vezetőknek? Ezt boncolgattuk AurumRecruitment fejvadász cég vezető tanácsadójával, Egyed Ildikóval. A szakértő szerint a két nem megítélése koránt sem azonos. Még mindig élnek ugyanis a már kialakult sztereotípiák, olyan tradicionális normák, melyek szerint a „férfinak a munkahelyen, a nőnek a tűzhely mellett a helye”.

A nőknek csúcskarriert elérni, sikeres vezetővé válni hosszadalmasabb és küzdelmesebb út, egyrészt, mert nehezebben fogadják el őket vezetőként, így sokkal többet kell bizonyítaniuk, másrészt a munka mellett elvárják tőlük, hogy a családi fészekben anyaként, háziasszonyként, szerető feleségként is száz százalékot teljesítsenek, fejtegette Egyed Ildikó.

Egy nőről általánosságban azt gondolják, hogy együtt érző, engedelmes, emocionális, intuitív, szerény, nyugodt, megfontolt. Ugyanakkor a férfi, erősen küzdő, logikus, racionális, agresszív, globális látásmódú, önbizalommal teli, lendületes. Ebből egyenes következtetés lenne az, hogy a férfi jobb vezető? Nem, egyszerűen más!

Egyed Ildikó: a vegyes vezetői csoporttal mindkét nem erősségeit kihasználva sikerre vihető a cég (Fotó: Gáspár Gábor)

A másság genetikai okokra vezethető vissza, hiszen a női és férfi agy egészen máshogy működik. Máshogy reagál az őket érő ingerekre, információkra, mely más viselkedési formákban ölt testet. A nők fantáziavilága például aktívabban működik, így egy negatív döntés hatásait jobban el tudják képzelni, mélyebben átérzik a veszteségeket, ezért sokkal kockázat kerülőbbek, mint férfitársaik.

Ugyanakkor a női vezetők sokkal hatékonyabbak és eredményesebbek a kommunikációs hálózatok kiépítésében, az információk begyűjtésében. Önbizalmuk és önértékelésük azonban jellemzően alacsonyabb, ami hatalmas gát lehet a csúcsra törésben.

Jellemzően kik hoznak jobb döntéseket? A válasz szintén ugyanaz, mint korábban, mindkét fél tud jó döntéseket hozni, de azt másként teszik. Míg egy féri hajlamosabb a gyors, önálló döntéshozatalra még akkor is, ha az magas kockázattal jár, addig egy nő inkább késleltet, több információt gyűjt be, kéri mások véleményét és hajlamosabb a kevésbé kockázatos döntések mellett letenni voksát.

Ez tulajdonképpen nem hátrány, hiszen vannak olyan gazdasági helyzetek, amikor ez a fajta vezetői stílus sokkal célravezetőbb. Hasonló a helyzet a kompromisszumkészség és alkalmazkodás terén is, ahol a nők magasabb szinten állnak, de ez szintúgy nem hátrány például egy olyan helyzetben, amikor a cég jövője azon múlik, hogy a vevőkkel mennyire könnyen tudnak szót érteni. Összességében elmondható, hogy mindkét vezetői stílusnak megvannak az előnye és hátrányai. Legszerencsésebb pont emiatt vegyes vezetői csoportokat kialakítani, ahol mindkét nem erősségeit kihasználva sikerre vihető a cég jövője.

Az Eurostat tavaly tavaszi felmérése szerint, ha az összes vállalkozás mindenféle vezetői pozícióját vesszük számbegy Magyarország viszonylag jól áll. A 27 tagállamban egyharmad a női vezetők aránya. A legnagyobb arányban Lettországban (45 százalék). Magyarországon (41), Franciaországban (40) kerültek menedzseri munkakörbe, míg a legalacsonyabb arányban Cipruson (15), Görögországban (23) és Máltán (24). Minél nagyobb azonban a vállalat, annál kevesebb a női topmenedzser. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett „A” kategóriás cégeknél (igazgatóság és felügyelőbizottság) már csak mindössze öt százalék alatti a részarányuk.