Új Ptk. - a dologi, tulajdoni rész változásai

Dologi, tulajdoni részben lényeges változások nem történtek, zömében az új törvénykönyv átvette a régit, illetve a bírói gyakorlatból lett norma. Érdekesség, vitatott volt az a kérdés, hogy jogi személy, szervezet, vagy csak természetes személy alapíthat-e szerződéssel haszonélvezeti jogot? Ezt eldöntötte az új Ptk., jogi személy javára lehet haszonélvezeti jogot alapítani, ami a természetes személynél élete végéig szól, az jogi személynél nehezen értelmezhető, így az legfeljebb 50 évig állhat fent. Szintén érdekesség, hogy az ingatlannak a térbeli terjedelmét is meghatározza az új törvénykönyv. Eddig csak síkbeli kiterjedésről beszéltünk, nem határozta meddig használhatja például a légteret. A föld mélye és a légtér most az ingatlan használatához szükséges mértékben hozzátartozik az ingatlanhoz, természetesen a föld kincsei továbbra is állami tulajdonban vannak - magyarázta a kollégiumvezető.

- Új szerződéstípusok jelentek meg, amelyeket a gyakorlat eddig is ismert, de a Ptk. nem szabályozott, például a faktoring szerződések, ezzel is próbál megfelelni a kódex az új követelményeknek - hangsúlyozta Ferencz Miklós. A szerződések joga a régi Ptk.-ban többnyire a természetes személyre volt modellezve, most viszont váltás történt, átalakultak a viszonyok, az új Ptk. átfogóan szabályozza az üzleti világ vagyoni viszonyait is. Ez megnyilvánul abban is, hogy a kártérítési jog eddig teljesen egységes volt a szerződéssel, vagy a szerződésen kívül okozott kárnál. Ezt az új Ptk. kettéválasztja, például szerződéses kapcsolatban a fél a vétkességtől független helytállással tartozik. Kötelmi jog kérdésében is rendezte az új Ptk. a helyzetet; vitás volt, ha egy szervezet vezető tisztviselője kárt okozott, akkor azért ki a felelős. Voltak erre vonatkozó szabályok például a megbízási szerződésénél, de nem volt teljes körű. Újdonság, hogy ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben okoz harmadik személynek kárt, akkor a károsulttal szemben a jogi személy a felelős. Viszont az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozták. Vagyis az eddig gyakorlattal szemben a tényleges károkozót is odaállítják a bíróság elé, míg jelenleg csak a jogi személy a felelős.

Az öröklési jog szabályai, ha nem is gyökeresen, de sok szempontból megváltoztak. Sok esetben úgy, hogy a kodifikációs főbizottság által javasoltakhoz képest mást fogadott el a parlament - ismertette a kollégiumvezető. Százötven éve egy magyar specialitás, hogy a köteles rész az öröklésnél a törvényes örökrész fele, az új szabályozás szerint a harmada lesz. Kis mértékben változtak a végrendeleti jogra vonatkozó szabályok. Lényegesen megváltoztak viszont a házastárs öröklésére vonatkozó szabályok. Eddig a főszabály az volt, hogy ha az örökhagyónak volt leszármazója, akkor a vagyont a gyermek, unoka örökölte, a haszonélvezeti jogot pedig a házastárs. Az új jogszabályok szerint a házastárs haszonélvezetként megörökli a közös lakást, és a hozzátartozó többi tárgyat, másrészt a hagyaték többi részéből gyerekként örököl, vagyis tulajdonosként belép a közösségbe. Példával illusztrálva ez azt jelenti, hogy ha az örökhagyónak maradt lakása, nyaralója és gépkocsija is, akkor a lakásra az özvegy haszonélvezetet örököl, viszont a többi ingatlanra és ingóságokra egy gyermek helyén örököl, vagyis ha egy gyermek van, akkor ketté, ha kettő, akkor háromfelé osztják a vagyont, mintha leszármazó lenne. Ezzel az lehet a probléma, hogy a gyermekek és az özvegy között jogközösségek alakulhatnak ki. Az új Ptk. nem tartja fenn azt a jelenlegi szabályt, hogy a túlélő házastárs házasságkötésével a haszonélvezeti jog megszűnik. Előfordulhat akár olyan eset is, hogy egy víg özvegynek új házassága/házasságai után akár két, három özvegyi joga is lehet. A gyakorlat fogja igazolni, hogy beválnak-e a szabályok. Módosultak annak szabályai is, mi történik akkor, ha nincs gyermek, akkor az özvegy mellé egyenes ági rokonként bekerülnek a szülők. Ebben az esetben a szülőkkel került az özvegy vagyonközösségbe, ami szintén vita forrása lehet. Gyakorlatra váró kérdés, mikét alakul ez majd.

A polgári jogi kodifikációs főbizottság 1998-ban kapott megbízást az új Ptk. előkészítésére, a testületet 1999 óta vezette Vékás Lajos akadémikus. A koncepció 2002 elejére elkészült, a Medgyessy-kormány egy évvel később jóváhagyta, ezután következhetett a törvénykönyv tervezetének elkészítése. A Gyurcsány-kormány 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat szövegezését az igazságügyi tárca veszi át. A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban Sólyom László köztársasági elnök politikai vétója után ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt, mert kirívóan rövidnek ítélte a rendelkezésére álló felkészülési időt Az új Országgyűlés ezután hatályon kívül helyezte a törvénykönyvet. Az Orbán-kormány ismét Vékás Lajost kérte fel az új kódex kodifikálására, majd az általa vezetett szövegező bizottság javaslatát módosítás nélkül terjesztette a parlament elé. A Ház viszont több ponton változtatott rajta.

Az új Ptk. a tervezett 2014. március 15-én lép hatályba.