A város emblematikus színésze volt Szobi

A Veszprémi Petőfi Színház legendás alakja, meghatározó művésze volt, a darabokat sikerre vitte; az előadások, amikben játszott, egyben a színház csúcspontját is jelentették.

A Színművészeti Akadémiát 1954-ben végezte el, a Békés Megyei Jókai Színház és a Vidám Színpad után 1974-től 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig a Petőfi Színház társulatának tagja volt. 1961-ben még vendégművészként alakította Richárdot A kőszívű ember fiai című darabban, 1990-ben viszont Haynau szerepét is eljátszotta. Olyan előadások és szerepek fűződnek a nevéhez, mint Csurka István Majálisának Marhása, Németh László Széchenyi címszerepe, a Harc a jólét ellen Tölcséry Mihálya, Spiró György Az imposztor című darabjának Boguslawski szerepe, de emlékezetes alakítást nyújtott Dürrenmatt A fizikusok, valamint Játsszunk Strindberget! című, vagy Nicolai Hárman a padon című játékában. Az átépített Petőfi Színház Sík Sándor István király című drámájával nyitott, aminek címszerepét ő játszotta. Minden stílusban otthonosan mozgott; tragédiában, vígjátékban, parádés bohózatban vagy groteszkben éppúgy emlékezetes alakítást nyújtott. Érzékeny művész, alkotó ember volt, aki igényelte a rendezői együttműködést. A társulat meghatározó színésze, ugyanakkor egyik összetartója volt; nemcsak emlékezetes szerepek fűződnek a nevéhez, de közösségi programok, színházi rendezvények. Társasági emberként ismerték őt Veszprémben és Alsóörsön is, ahol gyakran és örömmel időzött.

Szoboszlay Sándor meggyőződése volt, hogy a színész otthona a színház (Fotó: Gáspár Gábor)

"Nagy művész és komédiás volt. Csupa nagybetűvel." Így jellemzik Szoboszlay Sándort, "Szobit" kollégái, barátai. "A színházban és a hétköznapokon is érezhető ereje, kisugárzása, egyénisége mindenütt jelen van bennem. Az ő szabadsága számomra az igazi színész szabadsága." "Mindig magára tudta vonni a nézők figyelmét a színpadon és azon túl is." "Nagy művész és örök gyerek volt.

Olyan lelki mélységekig eljutva élte meg a szerepeit, a drámait és a komikust egyaránt, amelyre tényleg a legnagyobbak és a kiválasztottak képesek. Nagyszerű volt vele minden pillanat." "Hiányát mindig érezzük majd, hiszen ő nem csak egy színház, hanem az egész város emblematikus színésze volt."

Számos magyar filmben szerepelt és nyújtott kimagasló alakítást, de ő vallotta: számára a színházi feladatok a legfontosabbak. "Meggyőződésem, hogy a színész otthona a színház. A mi pályánkon rendkívül fontos az önismeret, amit viszont elmélyültséggel, állandó önvizsgálattal érhet el az ember. Erre tanított Apáthi Imre, volt főiskolai tanárom, akinek én a legtöbbet köszönhetek" - nyilatkozta 1974-ben, mikor a veszprémi színházba érkezett.

A Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész Szoboszlay Sándor életművét tavaly nyáron a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetéssel jutalmazták. A Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja nyolcvannyolc éves volt.

Búcsúztatása szombaton délután három órakor lesz a Vámosi úti temetőben.