Családon belüli erőszak: nincs hatékony segítség

Ez az összegen többek között a bántalmazás következtében az egészségügyi ellátásra fordított pénzt, a munkahelyi kiesés, vagy a büntetőeljárások miatt indított igazságszolgáltatási folyamatok költségeit tartalmazza.Erről a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNE) munkatársa beszélt a Veszprémi Nők Kerekasztala Egyesület és a veszprémi kapitányság által rendezett fórumon. Tóth Györgyi elmondta: az erőszakos légkörű családok nemcsak erőszakos embereket, de bűnözőket nevelnek ki, a börtönben lévők 90-95 százaléka olyan családban nőtt fel, ahol mindennapos volt a bántalmazás. Ha ezen változtatni tudnánk, akkor kevesebben kerülnének börtönben, vagyis kevesebbet kellene erre az államnak költeni – mutatott rá az összefüggésre.

Beszélt arról is, hogy egy bántalmazott nő legnehezebb két éve akkor kezdődik, amikor elhatározza, hogy kilép a kapcsolatból. Ezért például a hozzájuk forduló nőknek azt tanácsolják, ha fizikai erőszaknak vannak kitéve, csak miután elhagyták élettársukat és biztonságban vannak, akkor közöljék a szakítást. Úgy vélekedett, hogy az agressziót és az erőszakot nem lehet szinonimaként használni, mert az előbbi kifejezés egy biológiai folyamat, szükséges volt a túléléshez, vagyis a férfiak nem agresszívabbak a nőknél. Ugyanakkor a családon belüli erőszak alapvetően a nők ellen irányul, nemi alapú, az elkövetők többsége férfi, az a hatalomról szól.

A szakértő beszélt arról az anomáliáról is, ami a családon belüli erőszak következtében életüket vesztett nők statisztikai adatai körül tapasztalható, ugyanis az ORFK adatai szerint tavaly 72 nőt öltek meg élettársi kapcsolatban, az ügyészség adatai már "csak" 36-ot mutatnak, míg a KSH 32 ilyen esetről tud. Hozzátette, hogy ebben nincs benne a halált okozó súlyos testi sértés száma. Megemlítette, hogy statisztikai adatok alapján a női élettársukat meggyilkoló férfiak átlagosan két év börtönbüntetést kapnak, addig fordított esetben 10-11 év fegyházbüntetésről lehet beszélni.

Tóth Györgyi (NaNE): a családon belüli erőszak alapvetően a nők ellen irányul, a hatalomról szól (Fotó: Penovác Károly)

- Érthetetlen, hogy a hirtelen felindulás enyhítő körülményt milyen módon használják a bíróságok. Amikor egy férfi hosszabb időn keresztül ver egy nőt, azt nem hirtelen lehet hirtelen felindulásnak tekinteni – jelentette ki.

A másik nemnél azért szigorúbb az ítélkezés, mert a hosszan tartó erőszak után a nők, akik lényegesen gyengébbek bántalmazóiknál, valamilyen eszközt, például kést használnak és ezt súlyosbító körülményként veszik figyelembe. A NaNE szakértője szólt arról is, hogy tévhit, miszerint az azonos neműek kapcsolatán belül ne lenne erőszakos cselekmény; az ügyészség adatai szerint egy férfi is életét vesztette, akit férfi élettársa gyilkolt meg.

Tóth Györgyi elszomorítónak tartja, hogy Magyarországon utoljára a 90-es évek végén volt reprezentatív kutatás a családon belüli erőszakról, azt is egy külföldi alapítvány támogatta; az állam, aminek tevékenyen tennie kellene valamit a megelőzésért, a védelemért nem tartotta ezt olyan fontosnak. Az akkori kutatások megdöbbentőek, mert a magyar nők ötödének volt olyan kapcsolata ahol rendszeresen és módszeresen bántalmazták.

A párkapcsolati erőszakos esetek általában "megállnak" a könnyű testi sértésnél, azaz magánindítvány, feljelentés alapján foglalkozik vele a hatóság csak. Az elkövetők mindig mérlegelik, hogy meddig mehetnek el, tudják, "mi éri meg nekik". Pont ezért kellene már a könnyű testi sértés bizonyos eseteit is hivatalból üldözni. Az egyesület munkatársa szerint a közállapotokat, gondolkodást jól mutatja az az akár tömegközlekedési eszközön is elhangozható "ebben a helyzetben én a feleségemet...", kezdetű mondatokra adott reakció, ami leggyakrabban nem azonnali elutasítás vagy felháborodás.

Az állam nem elég hatékony szerepével kapcsolatban Tóth Györgyi arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőszakos légkörű családokban felnövekvő gyerekek többsége saját tapasztalata alapján nem hisz a hatósági fellépésben, úgy vélik: ha magukon nem segítenek, akkor senki sem segít.

A rendezvényen jelen volt a veszprémi kapitány, aki elmondta, hogy a rendőrségnek, mint jogalkalmazónak milyen lehetőségei vannak, így például megemlítette a 2009 óta létező ideiglenes megelőző távoltartást, amit a helyszínen azonnal három napra elrendelhet a rendőr, a bíróság pedig meghosszabbíthatja. Dr. Giczi Róbert beszélt arról is, hogy ezt eddig körülbelül tíz esetben rendelték el, a hosszabbításról pedig körülbelül öt esetben döntött a bíróság.