2012.11.15. 06:35
Bezárhat a fordítóház?
Balatonfüred - Ha nem változik meg a minisztérium álláspontja, ha nem nyúlnak mélyebbre a közös kasszába, hogy támogatást adjanak, vagy ha nem jön valami jó tündér sok pénzzel, akkor fennáll a veszélye annak, hogy megszűnik egy igazán nemzetközi hatású kulturális intézmény, a füredi fordítóház.
Mint Rácz Pétertől, az intézményt alapító és működtető Magyar Fordítóház Alapítvány kuratóriumi elnökétől megtudtuk, már az idei működés finanszírozására sincs elég pénzük, a jövő pedig teljesen bizonytalan. A tét egy olyan intézmény jövője, amelyik a működésének eddigi tizenöt éve alatt nagy hatással volt hazánk megítélésére azzal, hogy segíti a magyar irodalmat idegen idegen nyelvre fordítókat.
A balatonfüredi Magyar Fordítóház Közép-Európában egyedülálló intézmény. A nyugati országokban vannak hasonlók, de környékünkön máshol nem használják az "országmarketingnek" ezt a formáját, ami mélyen, és generációkon át fejti ki hatását az adott ország irodalmának, s ezzel lakóinak megismertetésével. Most mégis a megszűnés közelébe jutottak, mert hiányzik illetve hiányozni fog évente néhány millió a szükséges kiadásokból, ha a kulturális tárca nem teljesíti korábbi vállalását.
A füredi fordítóházban évente akár 50-60 fordítót is vendégül látnak közölte Rácz Péter, az intézményt létrehozó és működtető Magyar Fordítóház Alapítvány kuratóriumi vezetője. A vendégek többsége elsősorban Európából érkezik, de jönnek olyan távoli országokból is, mint India, Kína, vagy Japán. Általában kettő-négy hétig dolgoznak Füreden. A szálláson és az ellátásuk támogatásán kívül a fordítóházban szakmai segítséget is nyújtanak nekik.
Az itt végzett munka eredményeként évente 30-40 könyvet, folyóiratot kapnak az itt, illetve itt is fordított magyar művekkel. Ezeknek a hatása anyagilag felmérhetetlen, hisz közvetlen népszerűsítői a magyar irodalomnak és az országnak - magyarázta Rácz.
Az aktív fordítók mellett nagyon sok fiatalt is megnyernek a magyar irodalomnak és a fordítói munkának a különböző nyelveken tartott szemináriumokkal.
A fordítóház működése évente mintegy 12 millió forintba kerül. Ebből tartják fenn az épületet, fogadják a külföldi fordítókat, akik a szállás mellé támogatást kapnak az étkezéshez. Ebből rendezik a külföldi fiataloknak szóló szemináriumokat is és fejlesztik az idegen nyelvű kézikönyvtárat és új magyar könyveket is vásárolnak.
A pénzből mostanáig kettőmillió forintot az önkormányzat biztosított, a minisztérium és egy magánszponzor mostanáig öt-ötmilliót adott, ám a magánszponzor tíz év után befejezné a támogatást. A nyáron még úgy volt, hogy a minisztérium megduplázza a saját hozzájárulását, de mára kiderült, hogy az ötmilliót is inkább hárommillióra csökkenti. Ezen kívül csak az önkormányzati kétmillió marad.
Ha a tizennégy év óta tartó szerves folyamat most megakad, elveszhet a jövőben az a pozitív hatás, amit a fordítóházban végzett munka hazánk megismertetésében, népszerűsítésében elérhetne - véli Rácz Péter, aki azért alapvetően optimista.
- A legrosszabb víziómban sincs olyan rémkép, hogy a fordítóház bezárjon, mert egyszerűen elképzelhetetlen számomra, hogy hagynák egy ilyen élő szervezet pusztulását, amibe korábban tíz és százmilliókat raktak különböző támogatók - mondta.
A fordítóház a száz éve született, 1985-ben elhunyt Lipták Gábor egykori házában működik. Az író még halála előtt ajánlotta fel a Művészeti Alapnak egy kis nyugdíjkiegészítésért. A feltétele az volt, hogy irodalmi tevékenységre lehet használni. Sokáig nem találtak megfelelő funkciót neki. A Rácz Péter szervezésében 1995 után létrejött alapítvány 1998 óta működteti az épületet fordítóházként a végakaratnak megfelelően. A város az éves támogatás mellett más segítséget is ad. Tavaly például magára vállalta egy akadálymentes épületrész kialakításából a teher túlnyomó részét.
