Globális probléma az emberkereskedelem

Erről dr. Fehér Lenke, az MTA tudományos tanácsadója beszélt a Balatonfüreden rendezett áldozatvédelmi konferencián. Hangsúlyozta, hogy az emberkereskedelem nem csupán büntetőjogi kategória, hanem rendkívül súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat is. Kutatási eredmények alapján elmondta, hogy míg a szexuális célú emberkereskedelem áldozati elsősorban a nők és a gyerekek, az utóbbi évtizedben megnövekedett azon férfiak aránya, akiket kényszermunkára visznek másik egyik országból a másikba.

A szakember szólt arról is, hogy az emberkereskedelem fő okának számít a munkanélküliség, a szegénység, a kilátástalan gazdasági környezet, a nemek közötti egyenlőtlenség, vagy a társadalmi, kulturális szokások. Az emberkereskedők leggyakrabban toborzással szervezik be későbbi áldozataikat, megtévesztéssel, vagy erőszakkal. Az áldozatokat leggyakrabban prostitúcióra, kényszermunkára, rabszolgaságra, szolgaságra kényszerítik, de előfordul, hogy eltávolítják szerveiket. Bár az emberkereskedelem nagyságát nehéz megbecsülni, egyes szakértők szerint a világon csaknem 21 millióan váltak ilyen módon áldozattá, közülük minden negyedik gyermek.

– Ez egy világméretű, globalizált probléma – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a jelenség az unió határain belül is létezik.

Az áldozatvédelemben, a bűnmegelőzésben a rendőrség mellett más állami, illetve civil szervezeteknek is fontos feladata van. Erről dr. Magyariné dr. Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt. Szólt arról, hogy az áldozatvédelmi feladatok ellátása olyan fontosságú, mint a bűnmegelőzés, vagy bűnüldözés. A rendőrség szerepe a bűnmegelőzésben kiemelkedő, de nem kizárólagos – fogalmazott. A közbiztonságnak értéke van, nem mindegy ugyanis, hogy egy település bűnügyileg mennyire fertőzött. A helyettes államtitkár úgy vélekedett, hogy a korszerű bűnmegelőzési politika a társadalom önvédelmi képességét is erősíti.