Hátrányos megkülönböztetés: Strasbourgtól várják a megoldást a rokkantnyugdíjasok

Erről lapunkat a MEOSZ kommunikációs munkatársa értesítette. A beadvány szerint a rokkantnyugdíj eltörlésével a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, azon belül az érintettek tulajdonhoz való jogát, a rokkantnyugdíjasok csalónak nevezésével a jó hírnevüket, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket a többi nyugdíjashoz képest. A panaszosok vagyoni és nem vagyoni kártérítés megállapítását kérik a bíróságtól.

A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot a bíróság gyakorlata szerint megilleti a tulajdonhoz való jog védelme, ebből a szempontból a rokkantsági nyugdíj és az általános öregségi nyugdíj között nincs különbség. A magyar állam a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, januárban életbe lépett törvénnyel megfosztotta az érintetteket az alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjuktól, és helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható rokkantsági ellátást léptetett, amivel beavatkozott a tulajdonhoz való jogukba.

A korábban szerzett jogosultság utólagos elvétele, a visszaható hatály sérti a jogbiztonság és a jogállamiság elvét, ahogy az is, hogy előírja jogerős bírósági ítélettel végleges állapotúnak minősített beteg emberek felülvizsgálatát. A nyugdíjjogosultságukkal együtt az érintettek elveszítettek egy sor kedvezményt, vállalkozóként nem folytathatnak például kiegészítő tevékenységet.  Míg a rokkantsági nyugdíj korábban beleszámított a szolgálati időbe, a rokkantsági ellátás nem fog, így az érintettek nem tudják, milyen feltételekkel, mekkora összegű öregségi nyugdíjra számíthatnak. Sokan az állapotuk miatt egyáltalán nem tudnak dolgozni, így önhibájukon kívül további szolgálati időt sem tudnak szerezni, ez pedig súlyosan hátrányos helyzetbe hozza őket. 

A MEOSZ reméli, hogy a bíróság ki fogja mondani: a törvény nincs összhangban az emberi jogi egyezménnyel, és Magyarország megsértette a nemzetközi jogi kötelezettségeit. Egy ilyen, pozitív döntés a törvény átfogó felülvizsgálatát eredményezheti, ami lehetővé tenné méltányosabb jogi szabályozás kialakítását. A beadványozók jogi képviselője, dr. Karsai Dániel bízik abban, hogy a bíróság - mérlegelve a probléma társadalmi súlyát - sürgősségi eljárás keretében tárgyalja az ügyet, ami azt jelenti, akár egy éven belül döntés születhet.

A MEOSZ a beadványról folyamatosan egyeztetett a megyei szervezetekkel, figyelembe vette az ott megfogalmazott véleményeket - közölte lapunkkal Glück Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Veszprém Megyei Egyesületének elnöke. Elmondta, ők a megyében számtalan fórumon kérték ki az érintettek véleményét, akik kivétel nélkül egyetértettek azzal, hogy az új szabályozás a korábbinál hátrányosabb helyzetbe hozta őket. Az ellátás bevezetésével megszűntek a korábbi, nyugdíjakhoz kötődő kedvezményeik, ilyenek például az utazásnál, a kulturális intézmények látogatásánál és a fürdőkben igénybe vehető engedmények. Hátrányba kerültek az alkalmazásnál is,  most a 46 órás foglalkoztatásnál is jelentős járulékok terhelik őket.