A halál kufárja

But mesés vagyonra tett szert azzal, hogy a világ minden szegletébe, ahol arra szükség volt, fegyvereket szállított, de eközben számos konfliktusövezetben sértette meg az ENSZ fegyvereladási tilalmát.

Viktor But 1967-ben Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban született. Tanulmányait előbb Moszkvában, az idegen nyelvek főiskoláján folytatta, hat nyelven beszél. Később a szovjet légierő kötelékébe lépett be.

Az ENSZ és a nyugati hírszerző szolgálatok informá-ciói szerint karrierje azzal kezdődött, hogy a Szovjetunió összeomlása után alacsony áron nagy mennyiségben vásárolt fel repülőgépeket és fegyvereket. Az akkori zűrzavaros időben több tényező is a kezére játszott. Moszkva és Kijev között otthagyott repülőgépek a kifutópályákon, fegyverraktárak, amelyeket olyan katonák őriztek, akiket senki sem fizetett meg, ugyanakkor a fegyverek iránti kereslet világviszonylatban jelentősen megnőtt.

But felismerte a lehetőségeket: a potom áron vett repülőgépek rakterét mindjárt meg is töltötte olcsón fegyverekkel, és irány a megrendelő, vagyis minden olyan szervezet vagy magánszemély, aki fizetni tud, függetlenül attól, hogy milyen ügyet szolgál.

Hamarosan légiflottára tett szert, és légi fuvarozó hálózata ontotta a fegyvert Dél-Amerikába, Afganisztánba, Angolába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Libériába, Ruandába, Sierra Leonéba és Szudánba. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet adatai szerint Butnak fénykorában hozzávetőleg ötven repülőgép volt a birtokában.

Birodalmának központja a libériai Monrovia volt, ahol megalapította az Air Cess repülőgépeket bérbe adó vállalatot.
Neve olyannyira ismertté vált, hogy állítólag róla mintázták meg a Nicolas Cage főszereplésével készült Fegyvernepper (Lord of War) című 2005-ös amerikai mozifilm címszereplőjét. Életéről 2007-ben könyv is született két újságíró, Stephen Braun és Douglas Farah tollából. A könyv a férfi nem éppen hízelgő ragadványnevéről Merchant of Death (A halál kufárja) kapta a címét.

But üzelmei azonban egyre inkább a hírszerző szolgálatok látókörébe kerültek, és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, így bujkálásra kényszerült.
 Az amerikai titkosszolgálat végül is kelepcébe csalta. But 2008-ban Bangkokban tartózkodott, amikor amerikai ügynökök a kolumbiai szélsőbalos FARC-szervezet vezetőinek kiadva magukat a bizalmába férkőztek, és azt állították: fegyvereket akarnak vásárolni tőle. Az ügylet megbeszélése végett But az álcázott amerikai ügynökökkel egy bangkoki luxusszállodában találkozott, ahol letartóztatták. A thaiföldi hatóságok hosszas jogi eljárást követően adták ki Butot az Egyesült Államoknak.


But ártatlannak vallja magát, állítása szerint legális tevékenységet folytatott. Ki-adatása után a moszkvai külügyminisztérium élesen tiltakozott az eljárás miatt. Közleménye szerint a törvénytelen és minden józan megfontolást nélkülöző döntést a bangkoki vezetés amerikai nyomásra hozta meg. Moszkva szerint nagyon sajnálatos, hogy a thaiföldi kormány és igazságügy engedett az Egyesült Államok követelésének, és jogi szempontból ésszerű érvvel alá nem támasztható lépésre szánta el magát.

Az ügy megkérdőjelezi a thaiföldi bírói rendszer függetlenségét  mutatott rá az orosz külügyminisztérium közleményében. A dokumentum egyben hangoztatta: az orosz illetékes szervek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy Butnak, mint Oroszország állampolgárának a jogi védelmét ellássák.

A bangkoki orosz konzul ezt megelőzően kifogásolta, hogy az orosz külképviseletet nem tájékoztatták But kiadatásáról, és azt is nehezményezte, hogy a kiadatási folyamatot titokban és villámgyorsan bonyolították le, és Butnak még azt sem tették lehetővé, hogy feleségével és ügyvédeivel találkozzon. Butot ötven kommandós kíséretében szállították a bangkoki repülőtérre, az oda vezető út mentére pedig mesterlövészeket vezényeltek egy esetleges szabadítási kísérlet meghiúsítására.

Híres-hírhedt  fegyencek közé kerültButot egy bérelt kisrepülőgéppel szállították Bangkokból a New Yorktól mintegy száz kilométerre északra fekvő newburghi Stewart Nemzetközi Repülőtérre. Ezután a manhattani szövetségi börtönbe szállították, ahol olyan ismert fegyencek raboskodnak, mint a százötven évre elítélt hírhedt csaló, Bernard Madoff, vagy az egyiptomi Omar Abdel-Rahman sejk, akit életfogytiglanra ítéltek, mert összeesküvést szőtt öt New York-i helyszínen történő robbantásra és az egyiptomi elnök meggyilkolására.