Kossuth Zsuzsanna a történelem úttörő nagyasszonya

Bár a nemzetközi ápolástörténet a legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolóként Florence Nightingale-t tartja számon, Kossuth Zsuzsanna 1849-es tevékenysége öt évvel megelőzte az angol ápolónő munkásságát, hangsúlyozta kérdésünkre Balogh Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar ápolástan tanszékének vezetője.

A magyar ápolástörténet kiemelkedő alakja 1817-ben született Kossuth Lajos legkisebb húgaként. Az 1830-as években már támogatta bátyja karrierjét, majd az 1840-es évek elején családot alapított. 1849 tavaszán a tábori kórházak főápolónőjének nevezték ki. Legfontosabb feladata az volt, hogy megszervezze a sérült katonák ellátását, amihez eszközöket kellett szereznie és ápolókat toborozni, magyarázza Balogh Zoltán. Rátermettségét és szervezőkészségét bizonyítja, hogy három hónap alatt 72 tábori kórház alapításában vett részt, amelyek 1849 nyarának végéig működtek. Hozzátette, a magyar nőkhöz 1849 áprilisában intézett felhívást, amelyben arra kérte őket, önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A kérésre sokan álltak munkába, és ennek is köszönhető, hogy a hadi sérültek megfelelő ellátáshoz jutottak, hívja fel a figyelmet a tanszékvezető. Kossuth Zsuzsanna úttörő tevékenységét szervezőkészsége mellett több szakmai újítás is bizonyítja.

Kossuth Zsuzsanna lett az első magyar főápoló 1849-ben Fotó: archív

- Bevezette a betegek elkülönítését, amivel a fertőzések kockázatát csökkentette, emellett az azonos településről vagy országrészből érkező sebesülteket egymás mellé helyezte, hogy ne érezzék magukat egyedül - magyarázza Balogh Zoltán. A szabadságharc bukása után eljárás indult ellene, ám végül nem ítélték el, a szabadságharc idején ugyanis a tábori kór-házakban a főápolónő álláspontjának megfelelően nemzetiségtől és vallási felekezettől függetlenül elláttak mindenkit.

Az 1850-es évek elején előbb Brüsszelbe, majd Amerikába költözött, ahol tüdőbajban halt meg 1854-ben.

Kossuth Zsuzsanna emlékét ma több életrajzi kötet, valamint a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) 1998-ban róla elnevezett díja is őrzi (az elismerést a kiváló szakmai munka mellett az ápolói közösségek létrehozása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységért ítélik oda).

A főápolónő elismeréseként 2014-ben az Országgyűlés február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnapját a magyar ápolók napjának nyilvánította. A tábori kórházak 1849-es főápolója születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara kezdeményezésére a MÁE-emlék-évet hirdetett idén a tiszteletére, míg a Magyar Nemzeti Bank emlékérméket bocsátott ki.