Balatonalmádiból indult az Oscar-jelölt zeneszerző

Pályájáról, a filmzeneszerzésről és a külföldi karrier esélyeiről is beszélt Pacsay Attila a Nők a Balatonért Egyesület (NaBE) almádi csoportjának napokban tartott rendezvényén. A csoport idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját, ez alkalomból a szervezet egy-egy tagja a városhoz kötődő személyekkel beszélget a meghívott életútjáról és munkájáról. A februárban indult sorozat vendégei között volt már Csányi Vilmos etológus és Freund Tamás agykutató is, a napokban pedig Pacsay Attila zeneszerzővel beszélgetett Dallos Zsuzsa, a NaBE helyi tagja.

A zeneszerző Balatonalmádiban nőtt fel, ahogy fel-idézte, egy nagyon színes évfolyam tagjaként meghatározó világlátást kapott az általános iskolában. A beszélgetésen felidézte, már tízéves korában tudta, hogy zeneszerző szeretne lenni, és bár gyermekkorában kis híján abbahagyta a zenélést, felső tagozatosként elköteleződött a muzsika mellett. Általános iskolásként jazzrajongó lett, a győri konzervatórium elvégzése után a Budapesti Zeneakadémián végzett zeneszerzés szakon Petrovics Emil tanítványaként. A diploma megszerzése után tizenkét évig tanított, azóta a zeneszerzési munkák miatt csak óraadóként tart egy-egy kurzust az egyetemen. – A szakmánkban a többség nem tud megélni a zeneszerzésből, ezért iskolákban, konzervatóriumokban vagy egyetemen oktatnak zeneelméletet vagy zenetörténetet – magyarázta.

Mészáros Zoltán ügyvezető felkérésére a kilencvenes évek második felétől írt műsorszignálokat a Rádió Jambe, majd egyre több rádió- és televízióadónak dolgozott. A kétezres évektől animációs és rövidfilmekhez szerzett zenét, napjainkig több mint kétszáz filmes munkája volt. M. Tóth Géza rendező Maestro című filmjével Oscar-jelölésig jutott 2007-ben. Ennek kapcsán megjegyezte, bár fejlődött az animációs film zenéjének készítése óta, ma sem tudná jobban megírni.

A beszélgetésen Pacsay Attila több rövid részletet is levetített a Hajnali láz című filmből, amelynek zenéjét ő szerezte. Kiemelte, egy film élményét fele-fele arányban adja a látvány és a hang, szerinte egy jó filmzene fontos támpontokat ad a nézőnek a történet megértéséhez.

A filmzeneszerzésről elmondta, előfordult, hogy párhuzamosan dolgozott a forgatással, de olyan is, hogy elkészült filmhez szerzett zenét, utóbbi kevesebb munkával járt. Az elmúlt években a Hajnali láz zenéjéért Arany Viola-díjat kapott Olaszországban, tavaly pedig a legjobb külföldi filmzene díját vehette át a Budapest Noirért a Hollywood Music in Media Awardson.

Dallos Zsuzsa külföldi karrierrel kapcsolatos kérdésére óvatosan válaszolt: úgy vélte, a díjak ellenére is nagyon nehéz amerikai filmben zeneszerzőként közreműködni. Egyrészt nagyon sok tehetséges alkotó dolgozik az USA-ban, másrészt olyan erőteljes lobbizást kellene folytatni, amely túl sok időt és energiát emésztene fel.

A filmzenék mellett az utóbbi fél évben két darabját is bemutatták: az Operaházban Újévi nyitányát és a Győri Filharmonikus Zenekarnak írt kamaradarabját is nagy sikerrel adták elő, a közeljövőben pedig egy spanyol filmhez ír zenét.