Gizella zarándoklat - Vendégsarok

A főegyházmegye társvédőszentjének ünnepéhez közeli szombaton szerte az egyházmegyéből várjuk a híveket és az egyházmegye által fenntartott iskolák tanulóinak képviselőit. Magyarország első királynéja Veszprémet választotta városának, és attól kezdve a mindenkori királyné gyóntatója a veszprémi püspök volt, és koronázáskor a koronázó főpapja is.

Székesegyházunkat is ő építtette. Közel ezer év után, 1996 óta a veszprémi székesegyház őrzi ereklyéjét. Karcsontját, melyet passaui nyughelyéről az első királyi pár házasságkötésének ezredik évfordulóján kapott a Veszprémi Főegyházmegye ajándékba, minden esztendőben az ünnepi zarándoklaton kihelyezik.

A zarándokok között az utóbbi években jelen vannak az iskolások is, akik közül a kiemelkedő tanulmányi teljesítményt elérő tanu-lók Szent Imre-díjat kapnak. Szent Imre a hagyomány szerint a Szent Mihály-bazilika melletti Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat.Ezen a szombaton nemcsak Veszprém, a főegyházmegye, de a világegyház is nagy ünnepet ül.

Pálfalviné Ősze Judit

Ferenc pápa éppen ezen a napon Fatimában szentté avatja a két kisgyermeket, Boldog Jácintát és Boldog Marto Ferencet. Nekik és Lucia Santosnak pontosan száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án, egy Cova da Iria (Béke völgye) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében egy asszony, Szűz Mária jelent meg ragyogó fényességben.

Lucia tízéves, unokatestvérei, Ferenc kilenc-, Jácinta pedig hétéves volt ekkor. A Szent Szűz imádságra buzdította a gyermekeket, majd arra kérte őket, hogy minden hónap 13-án menjenek ugyanarra a helyre, és még négy alkalommal megjelent nekik. Az utolsó jelenés október 13-án történt.

Ekkor már hetvenezer ember volt jelen, és megtörtént a híres napcsoda, amikor a nap megnagyobbodott és forogni kezdett, majd úgy tűnt, mintha rázuhanna a földre. A jelenések során a Szűzanya titkokkal bízta meg a három pásztorgyermeket. Ferenc és Jácinta azonban röviddel a jelenések után elhunyt, őket 2000-ben avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa Fatimában.

A szent pápának különlegesen szoros kapcsolata volt Fatimával. A szentatya mindig a fatimai Szűzanya közbenjárásának tulajdonította, hogy az 1981-ben ellene elkövetett merényletet túlélte. Éppen május 13-án, a jelenések évfordulóján törtek az életére. Erről ezt mondta: „Nem tudom, ki adta a fegyvert a gyilkos kezébe, de azt tudom, hogy ki térítette el a golyót, egy láthatatlan kéz, egy anyai kéz irányította.”

Lucia nővér sokáig nem beszélt a titkokról, azonban az 1940-es években püspöke utasítására leírta azokat. Az első két titkot 1942-ben hozták nyilvánosságra. Az első a pokol látomása volt, a második pedig Mária Szeplőtelen Szívének kinyilatkoztatása. Ennek a kérésnek eleget téve Szent II. János Pál pápa 1984-ben felajánlotta az emberiséget Mária Szeplőtelen Szívének.

Ezért a mai szentmisén a Fatimai Szűzanya szobra is helyet kap Boldog Gizella ereklyéje mellett. Ezer éve élt királynénk idegen földről érkezve hazát talált nálunk, férje mellett neki is köszönhetjük, hogy a magyar állam ennyi időn keresztül fennmaradhatott itt a Kárpát-medencében. Erre mindenképpen emlékezzünk a mai napon.

Pálfalviné Ősze Judit,a Szaléziánum igazgatója