Az ezerarcú égi világ fotósa

A közelmúltban jelent meg a Naplóban az Égi aranymetszés című képe, amelyet az Amerikai Repülésügyi és Űrhajózási Hivatal (NASA) a nap csillagászati képének választott. A vöröses tónusú képen azt látni, hogy egy repülő orrával érinti a Hold vékony sarlóját. Hogyan is készült ez a páratlanul szép kép, amire a fotós már évek óta készült.

Ladányi Tamás a kertjében felállított házi obszervatóriumból figyeli meg és fotózza le az égi jelenségeket

- Szilveszter napján kimentem a feleségemmel, Júliával az Olaszfalu és Eplény közti erdőbe, hogy megfelelő helyet válasszak az esti fotózáshoz. Télies köntösbe öltözött fákat kerestem egy csillagos képhez. Mivel később már nagyon hideg volt, úgy döntöttem, hogy inkább a kislányom tetőtéri ablakából kémlelem az eget a délutáni órákban. A Nap már lement, de hátteret vörös színnel még megfestette. A légi-folyosóra irányítottam a Canon 800 milliméteres objektívét, majd fél óra várakozás után apró fénypontot pillantottam meg. Ekkor érkezett a látótérbe a London és Szófia között közlekedő Boeing 737-es, amelyről sorozatfelvételt készítettem. A leglátványosabb képet a feleségem választotta ki, aki amúgy a legfőbb kritikusom, észrevételeire mindig hallgatok. Nemcsak támogatja a hobbimat, hanem ösztönöz is arra, hogy újabb és újabb felvételeket készítsek. Végül is ezt a fotót az aranymetszés szabályai szerint megvágtam, majd elküldtem a NASA-nak. Olyan képet viszont már többet csináltam, amikor a Nap vagy a telihold korongja előtt átrepül egy repülőgép, s szépen kirajzolódik a körvonala.

Siessünk hozzátenni, eddig már 17 képe jelent meg a NASA-nál. A veszprémi Táncsics Mihály Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium földrajztanárát, aki az iskola kollégiumának az igazgatója is, kilenc évvel ezelőtt meghívta soraiba a nemzetközi asztrofotós szervezet, a The World at Night. Ha már az elismeréseknél tartunk, említsük meg, hogy Ladányi Tamás a National Geographic állandó szerzője, amelynek magazinjában és weboldalán tíz éve jelennek meg a képei, írásai. Az ismert médium tavaly év végén egy Hargitán készült, félgömb alakú panoráma Ladányi-képpel üdvözölte a neten az ügyfeleit.

- Két évvel ezelőtt, amikor a Tejút éve volt, meghívtak Székelyföldre csillagászati táborba, ahol előadást tartottam a fotózásról. Itt is napközben megterveztem, hogy éjszaka majd honnan készítek felvételeket, amelynek érdekességét az is adta, hogy a környező települések közvilágítása sárgás-zöld fénnyel világította meg a felhőket. Az előtérben kirajzolódtak a temető kettős keresztjeinek és kopjafáinak sziluettjei - s persze a Tejút is látható volt. Aznap este nem egyedül mentem fel a hegyre, mert arrafelé igencsak óvakodni kell a medvéktől, amelyek akár emberre is támadnak...

A Dél Keresztje a horizont felett

A 44 éves Ladányi Tamás évek óta visszajár a Hortobágyra, ahol a környező települések közvilágítását úgy korszerűsítették, hogy az égboltot legkevésbé zavarják. (A terület öt évvel ezelőtt csatlakozott a Nemzetközi Sötét Égbolt Társaság kezdeményezéséhez, majd elnyerték 2011-ben az ezüst fokozatot.) Az alkotó tavaly is remek felvételt készített a Hortobágyi Csillagoségbolt-parkból: a vonuló felhők között megjelent a Tejút mellett a tőlünk 78 millió kilométerre keringő Mars.

Az ilyen felvételek elkészítéséhez persze nem elég pusztán egy nagyon jó minőségű fényképezőgép és hozzá többféle teleobjektív. Csillagászati és egyéb tudás is szükséges. Történetünk főszereplőjét a fűzfői Jókai Mór Általános Iskolában ejtette rabul az ezer-arcú égi világ. Kocsis Antal amatőr csillagász, földrajztanár mutatta meg a diákjainak 1985 őszén a Halley-üstököst, amely 76 évenként ér a Föld közelébe. A tanulók megismerték a csillagképeket, a bolygókat, valamint azokat a ritka, úgynevezett kettőscsillagokat is, amelyek párban láthatók - olyanok, mint az ikrek. Tamás hetedik osztályosként országos földrajzversenyt nyert csillagászati ismereteinek köszönhetően.

Középiskolában készített magának egy távcsövet, majd érettségire kapott a szüleitől egy nagy teljesítményű berendezést. Tizenöt évvel ezelőtt épített a családi házuk kertjében egy garázsméretű, letolható tetejű csillagvizsgálót.

Holdkelte a veszprémfajszi kálváriánál

Kimondottan szaktekintély a kettőscsillagok területén - a Meteor újságban ezt a rovatot vezette 13 évig -, nem véletlenül ez volt a diplomamunkája a Pécsi Tudományegyetemen. Viszont tíz éve már asztrotájképekre fókuszál, ez lett a kedvenc témája.

- Aki otthon van a földrajzban és a csillagászatban, ki tudja számolni, hogy egy-egy égitestet mikor pillanthatunk meg, s kaphatunk lencsevégre. Persze megkönnyíti az én dolgomat is a planetárium szoftver, amely a megadott adatok segítségével kiszámítja nekünk, hogy egy adott helyen milyen égboltot láthatunk. A helyszínen azért érhet meglepetés bennünket, amikor kiderül, hogy az ideálisnak kinézett terepen éjszaka a gép elé belóg egy faág, vagy éppen bezavar egy villanyoszlop. Nem volt ilyen gondom három évvel ezelőtt egy júniusi napon Veszprémfajszon. A Balaton irányába haladó felkelő telihold előtt felkiáltójelként magasodtak a Kálvária- dombon a keresztek. A sorozatfelvételnek köszönhetően két keresztnek a hátterében ott világított vörös korongjával a Hold, amelyet akkor a számunkra nem látható Nap világított meg. Az ilyen szép pillanatok hálálják meg, amit az ember a csillagászatba, az asztrofotózásba fektetett.

Amúgy - mondja a fotós - a Bakony ideális hely az égitestek fotózására, mert kevésbé fényszennyezett, mint más helyek a megyénkben. Nem véletlenül Bakonybélben építették fel a csillagvizsgálót, ahol kezdetektől látható Ladányi Tamás 25 képe, amelyeket éjszaka a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban készített.

A Hargitán készült panorámafelvétel

A kiváló fotósnak sikerült elsőnek megörökíteni Magyarországon hat éve a Nap éves járását, amit 36 felvételből rakott össze. A képen az látható, hogy a Nap egy nyolcast ír le az égbolton. Természetesen ez a kép is bejárta a világot, szaklapok méltatták. Ezt megelőző években járt barátjával Nepálban, ahol eljutott a Mount Everest alaptáborába, ahol az oxigénhiány miatt - 5100 méteren járt - fájt a feje, az egy hétig tartó út is alaposan megviselte, de megérte, mesélte, mert varázslatos kép készült a tájról: a Hold nappali fénnyel borította be a vidéket. És ha már ott járt, rövidfilmet is készített a két hétig tartó túráról.

Szakmai tekintélyének köszönhette, hogy tavalyelőtt ősszel meghívta hazánk ausztráliai nagykövete, Grúber At-tila, hogy tartson előadásokat az asztroképek segítségével Magyarországról. A canberrai egyetemen az asztrofotók hasznosítása az oktatásban kérdésről beszélt a hallgatóság előtt. A fotózás itt sem maradt el, hiszen a déli félteke csillagaival, a Dél Keresztjével, a Magellán-felhőkkel is csak itt találkozhatott.

- Megfordultam mind az öt kontinensen, de állítom, a Balaton-felvidéknél nincs szebb táj - folytatja a beszélgetést Ladányi Tamás. - Milyen szép itt a holdkelte! Erről a következőképpen ír a veszprémi születésű földrajztudós, Cholnoky Jenő (1870-1950): "Mit ér a holdvilágos tájkép, ha a Hold alatt nincs ott az aranyhíd, amelyet a hullámokon vert végig a fénysugár; mit ér a hegy, ha nem tükröződik vissza a csendes tó tükrében, s mit ér a kilátás, ha annak határát nem növeli óriássá a végtelen, a mindig szép, a mindig változó Balaton." És milyen látványos, amikor a jégen tükröződnek a csillagok! Ugyancsak kedvenc képeim közé tartozik, amikor a Vénusz és a Mars együttállásáról készült felvétel a Fűzfői-öbölben. Amikor tavalyelőtt, december 27-én a sűrű ködben felkapaszkodtam a Szent György-hegy tetejére, csodálatos kép fogadott, amit ugyancsak megörökítettem: az alattam hömpölygő ködtengerből szigetként emelkedtek ki a környező hegycsúcsok, fölöttük az Orion csillagkép rajzolódott ki.

Az Égi aranymetszés
Fotók: Ladányi Tamás, családi archívum

A tősgyökeres veszprémi asztrofotósról két kettőscsillagot, a LAD 1-et és a LAD 2-t nevezték el, mindkettőt bejegyezték az Egyesült Államok tengerészeti obszervatóriumában. Szoros kötődését az égi tüneményekhez mi sem jellemzi jobban, mint hogy a 11 éves kislánya, Míra a nevét egy csillagról kapta. Büszke a nyolcéves Szávára is, aki már most jó szemmel fotózik, igaz, még nem a csillagokat. Mindkét lányával készült már közös kép csillagleseken.

- A földrajz tanításakor a tananyag mellett sok saját élményt is elmesélek a diákjaimnak, hogy a felkeltsem bennük a természet iránti szeretetet. Jó érzéssel tölt el, hogy egykori tanítványaim közül ketten is a nyomdokaimba léptek. Egyikük asztrofotós lett, a másik saját csillagvizsgálót épített. Hiába, csodálatos dolog felfedezni az égi világot.