Veszélybe kerülő ellátás - Faluhelyen figyelnek a szomszédjukra is az emberek

A Tapolca Környéki Önkormányzati Társulás keretén belül működő Együtt Egymásért Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat nyolc településen oldja meg a családsegítéssel és idősgondozással kapcsolatos feladatokat. Tóth Csaba, a társulás elnöke arról beszélt lapunknak, hogy a jól működő gondozónői hálózatnak, az odafigyelésnek köszönhetően itt nem fordulhat elő olyasmi, hogy télen megfagyna valaki az utcán. - Ha nem füstöl egy idős néni házának a kéménye, rögtön ránéz a szomszédja, vagy beszól a hivatalba. Falun figyelik egymást az emberek, de az egyén felelőssége sem elhanyagolható. Nem lehet mindent az államra, a társadalomra bízni. Kell, hogy jó kapcsolatot ápoljon az idős ember a környezetével, mert különben nem biztos, hogy várhat viszonzást szükség esetén - mondja Tóth Csaba a szolgálat telephelyén, a lesencetomaji irodában.

Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lesencefalu, Uzsa, Nemesvita, Balatonederics, Szigliget és Hegymagas mellett idén már Zalahaláp is csatlakozott a szolgálathoz. Ott a család- és gyermekjóléti szolgáltatást látják el, a többi településen az idősgondozás, házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés működik. Nagy Renáta, a szolgálat vezetője veszi át a szót, azt mondja, szerencsére van elég gondozónőjük.

Tóth Csaba azt mondja, lehetetlen, hogy náluk valaki megfagyjon az utcán

- A házi segítségnyújtásban tíz gondozónő dolgozik, 68 ellátottra figyelnek a falvakban. Azonban, mivel az állam kevesebb támogatást ad az idei évtől ezen feladat el-látására, az eddig ingyenes szolgáltatás valószínűleg térítésidíj-köteles lesz március elejétől. Felméréseink alapján úgy tűnik, a gondozotti szám jelentősen csökken majd, ennek megfelelően a gondozók közül is kevesebbre lesz szükség. Sok munka hárul rájuk, például a bevásárlás, mosás, vasalás mellett a téli időszakban a tüzelő behordásában, a síkosságmentesítésben szintén segítenek.

Renáta szerint fokozott figyelemre van szükségük az időseknek a téli időszakban

A tűzifaaprításból a közmunkások veszik ki részüket, a polgármesterek jelzik, ha ilyen igény van. Ami az idősgondozást illeti, napi egy-két órába belefér egy gondozott ellátása. A gondozónők napi nyolc órában dolgoznak, de előfordul, hogy rugalmasan kell kezelni az időtartamot, ha valakinek több segítségre van szüksége. Például olyan esetben, ha távol élnek a családtagok. Fokozott figyelem kell ilyenkor, télen, hogy legyen mindenkinek elég tűzifája. A gondozónők munkaidőn kívül is meglátogatják az időseket. Jó teherbírásúak, lelkiismeretesek, nem hagyják magukra a gondozottakat - mondja Renáta. Az elnökkel egyetértenek abban, hogy a külterületeket ugyancsak el tudják látni a gondozónők.

- A legtöbben Istvándon élnek külterületen, emiatt valószínűleg elindítjuk a tanyagondnoki szolgálatot március elejétől - mondja Tóth Csaba, miközben Szabó Mária gondozónővel a falu egyik idős lakójához, Gárdonyi Györgyné, Zsuzsi nénihez igyekszünk.

- Az óvoda konyhájáról kerültem ki házi gondozónak 2009-ben. Szeretem az időseket, fáj, ha elveszítek valakit közülük. Ilyenkor, mikor megérkezem hozzájuk, boldogság látni, hogy mennyire örülnek és várnak. Ha kell, gyógyszert íratok, bevásárolok. Egy idős nénihez vasárnap mise után is benézek, ő több odafigyelést igényel. Kedvesség, tisztelet, szeretet és türelem kell hozzájuk. Az édesanyámat hosszú évekig ápoltam, mintha egy kicsit őt pótolnák, akiknek segítek - mondja Marika néni, aki férfiakat is gondoz, és munkája mellett azoknak ugyancsak szívesen segít, akik nem a gondozottai. Vallja, hogy ezt nem mindenki tudná csinálni. De aki vállalja, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ez valójában egy hivatás. Zsuzsi néni már az ajtóban vár bennünket, süteményt sütött, és örömmel mesél az eltelt, nehézségekkel teli évekről. Régi jó ismerősként üdvözli Csabát és Renátát, puszit ad Marika néninek.

Zsuzsi néni lányaként szereti gondozónőjét, Marika nénit Fotó: Tóth B. Zsuzsa

- Csaba a fiam jó barátja volt, Marika meg évek óta jár hozzánk, faluhelyen mindenki ismer mindenkit. A fiam a szomszéd településen él, mindennap benéz, akárcsak az unokám, de jólesik Marika segítsége - mondja Zsuzsi néni kedvesen. Varrodából ment nyugdíjba, de a varrógépe azóta sem pihen. Hímez és gobelineket készít, süt, főz magukra, folyton tevékenykedik. Azt mondja, a lábai már nem a régiek, de örül, ha hasznossá teheti magát. Az unokái pici gyerekekként félárván maradtak, ő segített a fiának felnevelni őket. Ma már pihenhetne, de őt nem olyan fából faragták. - Most jövök csak rá, hogy milyen sok a 79 év! Voltam tűzoltó, ott voltam a tánccsoportban, a kultúrcsoportban, aztán jöttek a gyerekek, az unokák. Mindig volt mit tenni - mondja.

Mutatja a gyönyörű kézimunkákat, az asztalterítőt is ő hímezte. Marika néni szerint az tartja fiatalon gondozottját, hogy mindig van feladata a családban. Gondoskodó, szorgalmas asszony, ha ma már egy kicsit nehezebben megy is minden. Férje, Gyuri bácsi szintén ilyen tevékeny, nyolcvan felett van, de rendben tartja az udvart és autót vezet. Nem hagyják el magukat, és, ha kell, támaszaik fiaiknak, unokáiknak. Ahogy nekik is Marika néni, a lelkes gondozónő.