Hétvége

2016.07.08. 17:10

Nem repül a hajba - A Bakony az országban a legideálisabb helyek egyike a denevérkutatásra

Címkék#denevérek

A denevérek nem vérszomjas vadállatok, nem is repülnek az ember hajába. Az éjszaka aktív, védett állatok kutatása számos kérdést felvet, védelmük a Bakonyban kiemelt ügy.

Kutasi Zsófia

Mészáros József 1996-ban kezdett denevérekkel foglalkozni egy pénzesgyőri táborban. Mint mondta, egyből megszerette a denevérkutatást, az éjszakai természetet, az állatok megfigyelését.

Húsz éve kisebb-nagyobb intenzitással foglalkozik a témával, azonban négy éve eldöntötte, hogy a bakonyi terület kutatója lesz. Napjainkra denevérgyűrűző-vizsgával rendelkező, regisztrált Bakony-kutató.

Mészáros József denevérkutató
Fotók: Kutasi Zsófia/archív

- A Bakony az országban a legideálisabb helyek egyike a denevérkutatásra. Rendkívül fajgazdag, változatos élőhelyekkel, vizes vagy nyílt karszt bokor-erdős társulásokon át a zárt bükkösökig. Faj- és példányszám tekintetében is kiemelkedő: az országban élő huszonnyolc faj közül huszonhatot mutattak ki a Bakonyban. Több mint hatszáz barlang ismert a területen, amely az állatok fontos telelőhelye - mondta Mészáros József. Szintén egyedülálló a szakember szerint, hogy huszonhárom éves adatsor áll a rendelkezésre a bakonyi populáció alakulásáról.

A denevérkutatásban több módszert alkalmaznak. A hálós befogás az, amellyel a leghatékonyabban és legbiztosabban be tudják azonosítani az állatokat: több fajt csak kézbe véve lehet meghatározni. Újabb módszer az ultrahang-detektoros mérés. Ekkor ultrahang rögzítésére alkalmas készülékkel veszik fel a denevérek hangját, majd a felvételeket utólag elemezve állapítják meg a nemzetséget, vagy jobb esetben magát a fajt. A denevér téli álmot alszik, azonban ez a viselkedés fajonként eltérő; vannak denevérek, melyek időközönként megszakítják a hibernációt. Így a szakemberek télen a barlangokban térképezik fel a populációk alakulását. Vizsgálják továbbá az egyedek jellegzetes viselkedését, szokásaikat, a szaporodási tendenciákat. Ezen adatok összességéből lehet következtetni az adott faj populációváltozására, és a védelmi irány kijelölése is az adatelemzésen alapul.

Mészáros Eszter Tímea egy denevérrel a kezében

Több denevérfaj alkalmazkodott a városi környezethez, és lakóházak, templomok padlására, panelépületek, redőnyök réseibe költözik. Ezek a szállásfoglalások sok esetben ütköznek az emberi érdekekkel, így a mesterséges odúk alkalmazásával megpróbálják ezeket az élőhelyeket szimulálni és a denevéreket ezekben megtelepíteni.

A falra és fára szerelhető odúk főleg az urbanizálódott fajok, például a korai és a törpe denevér számára jelenthetnek segítséget. A Bakonyban eddig erdei környezetben kihelyezett denevérodúk nem hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. A barlangok lezárásával szintén el lehet érni a populációk védelmének erősítését.

Mészáros József elmondta, az összes denevérfaj védett vagy fokozottan védett. Az utóbbiak közé tartozik például a nagyfülű denevér és a nyugati pisze denevér. Több faj fennmaradása is veszélyben van, a Bakonyban például a nagy patkósorrú denevérből mindössze három példányt tartanak számon. A törpedenevér kevéssé ismert fajcsoport, melynek kutatása szintén fontos. Lényeges eredmény, hogy az országban egyedülállóan, denevérpopuláció érdekében védetté nyilvánítottak egy egykori bányavágatot Kislődnél.

Vannak fajok, melyek a szakemberek munkájának köszönhetően gyarapodtak, például a kis patkósorrú denevér kolóniájának egyedszáma háromszáz körüliről 450-500-ra emelkedett. A közönséges- és a hegyesorrúdenevér-kolónia megvédése is sikeres, állománya jelenleg stabil. Az épületfelújítások azonban nagy veszélyt jelenthetnek a szülőkolóniákra - figyelmeztet a szakember.

Paulovics Péter egy denevért mér

Mészáros József szerint le kell számolni a babonákkal, például azzal, hogy a denevér az ember hajába ragad és vért szív. Az embereket - mint minden állat - a denevér is elkerüli.

A denevérek rovarokkal, többek között szúnyogokkal, éjjeli lepkékkel és különféle bogarakkal táplálkoznak. Kárt nem okoznak, sőt, jól jöhet, ha például a padlásra költöznek, hiszen a kertben elpusztítják az esetleges kártevőket, így csökkenhet a vegyszeres védekezés szükségessége.

- Ha nem félünk a denevérektől, máshogy tekintünk rájuk - emelte ki a szakember. Mészáros József tapasztalata az, hogy akik kézbe veszik az állatokat, legtöbbször meglepődnek, mert másra számítanak. Ezek az állatok nem félelmetesek, sokak szerint aranyosak, a gyerekek szerint pedig kifejezetten cukik.

Mészáros József célja a Bakony széleskörű feltérképezése. Minél nagyobb területet szeretne átvizsgálni annak pontos meghatározásához, mely helyek szorulnak védelemre. Úgy véli, több amatőr segítőre is szükség lenne, többek között a barlangi kutatásokhoz és az erdei hálózásokhoz. Fontos a kapcsolattartás, hiszen populációkról sokszor lakossági bejelentés alapján tudnak értesülni. Hazánkban, de Európában is jellemző tendencia, hogy apad a denevérek élőhelye, a vegyszeres növényvédelem miatt pedig egyre kevesebb a táplálékuk. A védelmük ezért is fontos, ami a Bakonyban pedig kiemelt ügy.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!