Akinek a sakk az élete

- Mivel édesapám amatőr szinten sakkozott, természetes volt nálunk, hogy mind a hat gyerekét megtanította erre a játékra. Nyolc évesen már versenyszerűen játszottam, majd a Báthory tanulójaként életem első versenyén  kilenc évesen - hatodik lettem. A közlekedésgépészeti iskolában tanultam tovább, mint géplakatos, ahol folytattam a játékot. A Volán ifi csapatának voltam a tagja, majd amikor pénzhiány miatt megszűnt az egyesület, átigazoltam Pétre. Havonta 2-3 versenyre mentünk, társaimmal bejártam az országot. Közülünk olyan neves sportemberek kerültek ki, mint a pécsi Horváth Péter nagymester. Én elég fiatalon, 31 évesen Fide-mesteri címet szereztem, ami feljogosított, hogy oktathassak. Ehhez akkor kaptam kedvet, amikor a péti csapat mestere, Kurucsai Pista bácsi kiállt elénk, s szenvedélyesen magyarázta a játék szépségeit. Vele mentünk el nyaranta edzőtáborokba, ahol tovább mélyült a tudásunk.

Péter szerényen beszél a korábbi sikereiről, amikor még általános iskolásként a megyei bajnokságban mindig ott volt az 1-4 helyezett között. Azt sem felejti el, amikor középiskolásként a csapata az országos döntőben úgy lett harmadik az összetett pontverseny alapján, hogy a partik során megverték a későbbi első és második helyezettet.

Az utóbbi években a legtöbb energiáját a legkisebbek felkészítésére fordítja. Korábban a Kossuth, Cholnoky iskolákban, illetve a Cholnoky és a Dózsa klubkönyvtár oktatott. Jelenleg a Március 15. úti klubkönyvtárban és a Deák iskolában várja hétről hétre az alsós diákokat, mert meggyőződése, hogy a tanuláshoz is nagy segítséget nyújt ez a játék.

Szakkör a Deák iskolában. A matematikához nyújt a legtöbb segítséget a sakk
Fotó: Mátételki András

- A sakk fejleszti a logikus gondolkodást, arra kényszeríti a versenyzőt, hogy több lépést előre átgondoljon néhány variációban, hiszen nem tudja, hogy az ellenfelének mi lesz a következő húzása. Természetesen a matematikához nyújt a legtöbb segítséget a játék, növeli a memóriát, a kombinációs készséget és a kreativitást. Segíti a viselkedés zavaros gyerekek oktatásba való beilleszkedését. A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztő eszköz. Önfegyelemre nevel, ugyanakkor a versenyek alatt jó közösségek alakulnak ki, barátságok szövődnek. A sakk az életre nevel! Gondoljunk csak bele, a játszma alatt folyamatosan döntéseket kell hozni, amiért vállalni kell a felelősséget. Ha rosszul lépek - akár az életben - vesztek. A hibákból persze tanulni kell. A kicsiknél gyakori, hogy elvesztett parti után eltörik a mécses, de az ilyen helyzethez is hozzá kell szokniuk. Nálunk is igaz, hogy munka és szorgalom nélkül nem lehet szép eredményeket elérni. Kell ehhez, hogy a szülők a háttérből bíztassák, támogassák csemetéjüket, akinek otthon is sokat kell gyakorolnia. Könyvekből vagy éppen az internet segítségével megoldani feladványokat. Ehhez nyújt remek segítséget a Sakkpalota program, Polgár Judit könyvei, amelyekben meséken át vezeti be a gyerekeket sakkozás rejtelmeibe. Örülök, hogy ma már az alaptanterv része a sakk, fakultatív alapon választható.

Péter elmesélte, hogy például egy 3. osztályos kislány, aki rendkívül zárkózott volt, a sakkozás hatására kinyílt, s három hónap elteltével már sorra hozta a jobb jegyeket. Büszke például a Báthory iskola két tanulójára, Kadam Anisra és testvérére, Azizra, akik az országos matematikai versenyeken mindig bekerültek a döntőbe, ugyanakkor a nyílt sakkversenyeket sorra nyerték a korosztályukban. Megemlítette még Tigyi Fannit, aki az országos diákolimpián bronzérmet szerzett. A régi tanítványai közül szívesen emlékszik vissza az almádi Koch Jankára, akit ő is edzett. A kislány nyolc évesen az Európa bajnokság 7. helyén végzett. Rajtuk kívül több megyei bajnokot nevelt. Tanítványai közül sokan bekerültek a megye legjobb középiskoláiba, majd onnan tovább az egyetemekre. Mindez a jó alapnak is köszönhető, amely támogatta őket a tanulásban. Sajnos a felső tagozatosok és a középiskolások egyre kevesebbet játszanak, mert egyszerűen nincs rá idejük.

Sokan viccelődnek azon, hogy a sakk nem sport – csak szellemi játék. Pedig több órán át koncentrálva játszani, az fizikailag is kimeríti az embert, éppen ezért elengedhetetlen  a rendszeres sport, ami amúgy sem árt Az ismert nemzetközi nagymester, Lékó Péter úszik, teniszezik, fut, míg a Polgár-lányok asztaliteniszeznek. Péter is sok mozgásra bíztatja kis tanítványait.

A diákjaival úgy másfél órát foglalkozik a szakkörökben hetente, ahol a tanulás mellett a játéknak jut a főszerep. S hogy még színesebb legyen az oktatás, Péter időről időre különböző sakkos érdekességet mesél nekik, amivel irodalmi, történelmi ismereteiket bővíti.

Ezek közé tartozik George Washington (1732-1799), Amerika későbbi elnökének győzedelmes csatája a New Jersy állambeli Trentonnál. A főparancsnok serege nem állt túl jól a küzdelemben, ezért Washington egy váratlan húzásra szánta rá magát. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére átkel a Delawere folyón, hogy váratlanul rajtaüssön az angolokon. Csakhogy volt közöttük egy áruló, aki fiával még az éj leple alatt levelet küldött az ellenség parancsnokának, Johann Rall-nak. Az ezredes éppen elmélyülten sakkozott, amikor megkapta az irományt, amit olvasás nélkül szórakozottan zsebre vágott. Az amerikaiak lerohanták őket, Rall is odaveszett. Zsebében még ott volt az olvasatlan üzenet Számos történész úgy vélekedik, hogy a trentoni csata forduló pontot jelentett a függetlenségi háborúban. Kérdés, mi lett volna, ha az ezredes elolvassa a levelet - vetődik fel a költői kérdés.

Ami a hazai nagyságokat illeti: Zrínyi Miklós nem csak remek hadvezér, kiváló író, hanem kitűnő sakkozó is volt. Ugyancsak meg kell említeni Kossuthot, Deákot, Eötvöst, Klapkát.  Közülük kiemelkedett Széchenyi a kimagasló játéktudásával.

Jónás Péter véleménye, hogy a mai technikák, a számítógéptől az okostelefonokig, megzavarják a gyerekek gondolkodását, amit ellensúlyoz(hatna) a sakk. Éppen ezért három gyermekét is igyekszik felkészíteni a játékra. Hogy milyen eredménnyel, az majd sok év múlva kiderül.