Kenese, ahol a part szakad?

Most pénteken Balatonakarattyán rendeztek fórumot, ott valószínűleg és érthetően azok lesznek többen, akik válnának. Jövő vasárnap, az urnák lezárása után minden kiderül. A kezdetektől több fórumról tudósítottunk, ahol az elszakadást támogatók mondhatták el érveiket, fejtették ki véleményüket. A kenesei fórum viszont több érdekességet is tartogatott, például azt, hogy vannak, akik nem szeretnék a válást.

A hozzászólások előtt Tömör István polgármester ismertette a fejleményeket az augusztus 5-ei népszavazásig bezárólag. Szólt arról, hogy képviselők jelezték számára az év elején, hívjon össze településrészi gyűlést a leválással kapcsolatban, mert megerősödtek ezek a törekvések. Március elsején megalakult a leválást előkészítő bizottság, a grémium összeállította anyagát, amit az internetre tettek fel. A polgármester a vagyonmegosztással és a területhatárokkal nem ért egyet, mert a tervezetben a megmaradó településtől olyan részeket vennének el, ami mindig kenesei volt.

- Kenese és Akarattya között nincs harag, valakik szították az ellentéteket, a leválás már legalább háromszor elindult. Az az igazság, hogy a 960 millió forintos összbevételből 178 millió származik Akarattyáról, ez pedig a bevételek 18 százaléka, nem a 80, mint ahogy az többször elhangzott.

Anda Katalin, a város volt főépítésze elsőként azt vetette fel, hogy a "ma bárki meghúzhatja a határvonalat, tehát a népszavazásra jogosultak körét meghatározhatja", ugyanis a tényleges határvonal, egy későbbi közös megállapodás eredménye. (Amennyiben kettéválik a város, úgy a 2014-es önkormányzati választásokon már külön helyhatóságra lehet voksolni. A két település tárgyalóbizottságainak hat hónap alatt kell megállapodni a vagyonról és a területről, ha ez sikertelen, akkor azokról bíróság dönt.) A leválási anyag fő kritikájaként az hangzott el, hogy Akarattya soha nem volt önálló település, nem csatolták Keneséhez, és nincs két vasútállomása. Hiányolta, hogy nem vizsgálták a Balaton-törvény teljesülését az új település kialakítása szempontjából.

- Az elkészült anyag semmibe veszi a történelmet és a földrajzi hagyományokat, helyneveket - sorolta. Akarattya lakossága a város teljes népességének 25 százaléka, ehhez képes arányaiban a belterületek 43,5, a külterületek felét jelölték meg; itt van például a Honvéd üdülő kérdése, ami mindig is Keneséhez tartozott. A volt főépítész szerint súlyos hibákat követtek el a telekhatárok kialakításánál.

Elgondolkoztató az a felvetés, amit a polgármester jegyzett meg: ha a két település nem a most felvázolt határok alapján egyezik meg, akkor borulhat a dokumentumban vázolt költségvetés is.

Dr. Imrédy Szabolcs ügyvéd, a leválását előkészítő bizottság jogi tanácsadója szerint túlzóak a kritikák, "Akarattya nem az országtól, hanem csak Kenesétől akar elszakadni". A határok kialakításával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egybenőtt településeknél elkerülhetetlenek az anomáliák, Zamárdit és Balatonszabadit, illetve Balatonboglárt és Balatonlellét említette. A bizottság által készített anyag egy javaslat, mind a határról, mind vagyonról konszenzussal kell dönteni, ami egy érdekérvényesítési folyamat vége.

- Nem lehet tudni, hogy 2014-ben kik lesznek a döntéshozók, kik tárgyalhatnak majd - tette hozzá az ügyvéd.

A minapi fórumon a kenesei hozzászólásokat taps fogadta, több markáns vélemény elhangzott, például az is, hogy Akarattya mehet, de Balaton-partot ne kapjon.

- Természetesen érthető a lokálpatriotizmus, de elhangzottak minősíthetetlen, sértő jelzők is a fórumon, nem tudjuk, hogy honnan van ez az indulat  - ezt már Udvardy Gábor, a leválást előkészítő bizottság elnöke közölte érdeklődésünkre. A problémákról azt mondta, hogy már hetek óta nyilvános a bizottság által elkészített anyag, eddig nem érkeztek ahhoz olyan vélemények, mint amilyenek a fórumon elhangzottak. A leendő település határát szakmai egyeztetések után jelölték ki  többek között Kenese jelenlegi főépítésze részvételével - nem pedig "ahogy tetszett".

Az elnök egyébként ugyanarra hívta fel a figyelmet, mint a jogi képviselőjük: vagyis a határra és a vagyonra vonatkozó elképzelések egy javaslat részei, a végleges döntés a 2014-ben megválasztott képviselő-testületek megállapodásán múlik. Ennek alapvető feltétele, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen.

- Vagyis nincs B-terv, ha nem lesz meg az elegendő voks a leváláshoz, akkor minden marad a régiben, elvesztegettük a lehetőséget - fogalmazott az elnök.
 
- Azt kellene elfogadni: nem a vagyon és a terület megszerzéséről szól Akarattya leválási törekvése, hanem arról, hogy létezik egy közösség, amelyik, élve demokratikus jogaival, szeretné saját kezébe venni a sorsát. Ezt már Bajnok Andrea mondta, aki tanácsadóként segíti a bizottság munkáját.
 
- Tulajdonképpen ezért nem is tudjuk értelmezni a most felszínre tört indulatokat, mert például ugyanúgy Kenesére járnak majd a gyerekeink iskolába és továbbra is összejárunk kenesei barátainkkal, hétköznapi életünket tekintve a két település közti határ teljesen virtuális.

A szakértő szerint a legfőbb gond az, hogy Kenese egyhatodnyi népességgel másfélszer nagyobb területet próbál meg igazgatni, mint Balatonfüred, ennek pedig szerinte Balatonakarattya és Balatonkenese egyaránt kárvallottja. A leválás után Kenese is hatékonyabban tudna koncentrálni a saját területének fejlesztésére. Megemlítette még, hogy közgazdasági mutatók nem képesek meghatározni az optimális településméretet, és az önkormányzás joga nincs korlátozva a népességszámmal.

- Nem értem, mitől félnek az elszakadást ellenzők, szerintem a települések között akár egy egészséges verseny is létrejöhet, ami mindenkinek kedvező lesz  hangsúlyozta a tanácsadó. Udvardy Gábor a gazdasági számítások alapján azt állítja, hogy Balatonakarattya önállóan is képes lesz megélni, a kötelező feladatok ellátásán túl marad még valamennyi pénz, amit ők szeretnének "felcímkézni", vagyis csak Akarattyára elkölteni.

Arra a felvetésre, hogy Akarattyának van részönkormányzata, tehát tulajdonképpen saját dolgaikról a képviselőik dönthetnek, az volt a válasz, hogy ez a rendszer a jelenlegi formájában működésképtelen, a részönkormányzatnak gyakorlatilag csak véleményezési joga van.

- Azt hiszem találó, amit egy akarattyai lakos fogalmazott meg, a jelenlegi helyzetnél rosszabb már nem lehet - mondta Udvardy Gábor.