Váltsunk-e időzónát?

Kovács Jenő órásmestert nem az óraátállítás, hanem  inkább a szerkezetek működése izgatja. Nem fontos, hogy gyűjteményében a régi órák a pontos időt mutassák: főleg a bemutatók idején hoza működésbe azokat a  szerkezeteket. De azt  Kovács Jenő is lényegesnek tartja, hogy az óramúzeumának  órajátékkal is szolgáló  toronyórája  pontos legyen. A toronyóra már  korszerű technikával működik:  a szerkezet automatikusan átáll a téli időszámításra.

Arról, hogy szükség van-e egyátalán az óraátállításra, vita folyik.  Ukrajna és Oroszország az idén meg is szünteti a tekergetést, mondván, ma már nem is lehet ezzel energiát spórolni. Herman Gábor pedig azt javasolja: az óraigazítás megtartása mellett váltson időzónát Magyarország!

Ismét elérkeztünk az óraátállításhoz: vasárnap hajnali háromkor kell óráinkat egy órával visszatekerni. Ez a mozdulat lesz (más tényezők mellett) az oka annak, hogy munkánk végeztével egyre nehezebben érünk haza sötétedés előtt: hiszen a ma esti hat órából holnaptól öt óra lesz... Az óraátállítás szükségességét sokan vitatják, Ukrajna és Oroszország például idén meg is szünteti a tekergetést, mondván, ma már olyan sok energiát nem is nagyon lehet ezzel megspórolni.
 
Más véleményen van a fehérvári születésű,  Budapesten dolgozó Herman Gábor, aki  érdekes ötlettel állt elő: az óraigazítás megtartása mellett váltson időzónát Magyarország,  a greenwichi időhöz képest ne egy, hanem kétórás eltolódást válasszunk.
 
- Egy  franciaországi utazáson tűnt fel, hogy valahogy másképp jár a Nap, mint itthon. Habár az órám ugyanazt az időt mutatta, mint itthon, a naplemente sokkal később volt, reggel pedig ugyancsak később kelt fel a Nap - ekkor szembesült a telekommunikációs mérnökként dolgozó Gábor azzal, hogy a franciák  - a spanyolokhoz vagy a belgákhoz hasonlóan - nem abban az időzónában vannak, ahová a földrajzi helyzetük alapján  tartozniuk kellene. Hanem eggyel előrébb. Vajon miért?
 
- A nyári reggeleken zavaró, hogy a Nap nem sokkal fél öt után felkel, én meg alszom még két-három órát, s mire kikászálódok az ágyból, már gyakorlatilag hasamra süt a nap. A téli estéken viszont bosszantó, hogy mire a munkából hazaérek, már sötét van, és semmit sem lehet odakint csinálni. Az sajnos nem lenne jó megoldás, hogy előbb kelek, mert kötve vagyok a társadalmi megszokások által. Innen jött az ötlet, mi lenne, ha az életünket jobban a Nap járásához igazítanánk, és megszüntetnénk az értékes napsütés elpazarlását?

Ha előre állítanánk az óráinkat 1 órával,  átkerülnénk egy olyan időzónába, amelyben a közelebb kelnénk a napkeltéhez, napnyugta után pedig hamarabb feküdnénk  - magyarázza Gábor. Ezzel az átállással nemcsak jelentős energiamennyiséget takaríthatnánk meg (például azzal, hogy nem kell annyi időn át használni a lámpákat), de  egyéni életünkre, közérzetünkre is jó hatással lenne, hogy többet látjuk a Napot.

Herman Gábor készített egy  számítást, s megvizsgálta, mennyit tudnánk megtakarítani egy ilyen változtatással? Ha egy ember például fél hétkor kel, és 22.30-kor fekszik, akkor a GMT+2 nevű időzónába történő átlépéssel 155 órával kevesebb ideig kellene égetnie a villanyt, és ugyanennyivel több ideig sütne rá a Nap. Ezenkívül többféle időpontra is elvégezte a számítást. Személyenként 75 wattos lámpa fogyasztásával, éves szinten az ország 6,8 milliárd forintot spórolhatna meg. A jelenlegi 102 napról 172-re nőne azon napok száma, amikor este 8-ig világos van.

Ez több lehetőséget adna arra, hogy munka után elsétáljunk a játszótérre, sportoljunk vagy éppen dolgozzunk a kertben. Mindettől  a nemzet általános egészségi állapota is javulhatna. Innen már csak egy gondolat, hogy  gyógyszerre, illetve kórházi kezelésre is kevesebbet kellene költeni. Ha egy teljes élethosszot nézünk, egy 72 évig élő ember három évvel több napsütéses órát nyerne!  - sorolja érveit Gábor, akinek szakmabeliként arra is rálátása van, mennyi munkába kerülne az átállás.

Több kollégájával beszélt, s az a vélemény alakult ki,  a számítástechnikai eszközök által vezérelt életünk átállítása megoldható. Ha eldőlne, hogy a GMT+2-es időzónát választja az ország,  azt egy ilyen őszi óraátállítás idején lenne a legkönnyebb kivitelezni: egyszerűen nem állítanánk vissza az óramutatókat. A számítógépes rendszerek, a bankterminálok esetében pedig a megfelelő programfrissítés telepítése kellene ahhoz, hogy ne legyen zavar.

-  Nehezebb kezelni a dolog érzelmi részét. Néhányan az érvek meghallgatása nélkül pusztán azért nem támogatnák az elképzelést, mert akkor mondjuk Romániával egy időzónába kerülnénk. Véleményem szerint nem szabad ilyen alapon állást foglalni, mert sokkal fontosabb, hogy milyen előnyöket élünk meg itt Magyarországon, minthogy hány óra van egy másik országban. Egyórányi változás valóban nagy változtatásokat indíthatna el az életünkben, erre pedig a jelen körülmények között  nagy szükségünk lenne!  - tette hozzá az ötlet kitalálója.

Gábor egyébként nem javasolja az őszi és a tavaszi óraátállítás megszüntetését, mert ezzel a gyakorlattal spórolhatjuk meg a legtöbbet. 

Célja az, hogy javaslata minél több emberhez eljusson, s egyszer talán a döntéshozók is komolyan megfontolják majd a lehetőséget. Mert ez egy jó lehetőség az ország számára!