Biológiai bomba a Bakonyban?

Átlagosnak mondható termelőszövetkezet volt valamikor a Bakonyalja TSZ, amely Bakonykoppány, Bakonyszücs térségében ezer hektáron gazdálkodott. A szövetkezet több lábon állt, a földművelésen kívül volt csontlisztüzemük, takarmánykeverőjük, sőt csirkenevelő telepük is. Mégis a felszámolás sorsára jutottak.

A Bakonyalja Mezőgazdasági Szövetkezet felszámolása 2006. november 8-cal kezdődött, az eljárásra a Seratus Vagyonértékelő Zrt-ét jelölte ki a cégbíróság, a felszámolóbiztos a veszprémi Latorczai János lett.

A szakember 2008 tavaszán határbejárás során észlelte, hogy „van itt valami”. Kiderült, a Bakonyalja csontlisztüzeme évtizedeken át a környező vágóhidak maradványait, állati dögöket, azok csontjait dolgozta fel.

A húst lefőzték a csontokról, a csontot porrá őrölték, a por kiváló minőségű takarmánynak számított. Azt a zsíros levet pedig, amelyben a csontok kifőttek, eleinte szétlocsolták az erdő szélén. Később a határban három-négy méter mély gödröket ástak, ezek oldalait a kiszedett földdel megmagasították. Kilenc-tíz kazetta lehet, ezekbe hordták a húslevet. Erre bukkantak akkor. A kazettáknak semmilyen írásos dokumentumban nem volt nyomuk, ezeket minden hatóság elől eltitkolták.

Latorczai János - aki nem mellesleg környezetvédelmi igazságügyi szakértő - egyből megérezte: baj van. Az ominózus terület veszélyes hulladékot rejtett, amely fertőző és büdös is volt egyben. A mennyiségét mintegy 35-40 ezer tonnára becsülték. A területen látott becsúszás nyomokat, állatot biztosan rejtenek a gödrök, de rossz nyelvek szerint akár emberi holttest is lehet a trutyiban. A gödrök alja nincs szigetelve, van amelyikből már elszivárgott a húslé, lefelé a talajba.

A területet szalagkorláttal körbekerítette, szalmabálákból kerítést építtetett, hogy elkerüljék a baleseteket. A szennyezett terület rekultiválására szerződést kötött a pápai Agroprodukt Zrt.-vel. Tovább azonban nem foglalkozhatott az üggyel, mert 2008 nyarán a Seratus Zrt. igazgatója, Székely Viktória saját kezébe vette a felszámolást.

Az Agroprodukt Zrt. egészen addig dolgozott a területen, amíg az új felszámolóbiztos nekik is fel nem mondott. A megkezdett környezetvédelmi kárelhárítási munka ellenértéket - több mint százmillió forintot - a mai napig nem kapták meg, tájékoztatott Mádl István vezérigazgató, ezért feljelentést tett. (A Bakonyalja téesz felszámolása sem mindennapos, hiszen nemcsak Latorczaitól Székelyhez, hanem a cégbírósági adatok szerint időközben a Seratustól a nagykanizsai Concurs Manager Kft-hez került az eljárás, a felszámolóbiztos dr. Noll László lett.)

Tavaly novemberben Latorczai János telefonhívást kapott: csináljon már valamit! „Magánszorgalomból” elment Bakonyszücsre, a látottak letaglózták: a szalagkorlát eltűnt, a szalmabálák egy részét elhordták. A terület a senki földje benyomását keltette, rekultivációnak nyoma sem volt, pedig ha ez a fertőző lé bekerül az ivóvízbázisba, nagy baj lehet. Mivel már nem ő volt a felszámoló, nem sok mindent tehetett. Úgy tűnik, valaki mégis megszimatolhatta, hogy környezetvédelmi igazságügyi szakértő járt a helyszínen, ezért mára teljesen eltüntették a nyomokat.

A kazetta oldalát bedózerolták, hordtak oda egy kis földet, mindezt elegyengették. Egy részén kukoricát vetettek, a másikon erdősítést tervez az új tulajdonos, a területet vadhálóval már le is kerítették. Az egész terület úgy néz ki, mintha mindig mezőgazdasági hasznosítású lett volna.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek ugyancsak tudomása van a szennyvízleürítő tavakról, tájékoztatta lapunkat dr. Zay Andrea igazgató. A zöldhatóság a szövetkezetet a szennyvízgyűjtő medencék környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében 2010. szeptember 24-én részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte, amelynek benyújtási határideje 2011. január 31. volt. Mivel ezt nem teljesítették, a felügyelőség a végrehajtást elrendelte, valamint eljárási bírságot (305 ezer forint értékben) szabott ki a szövetkezettel szemben.

A felügyelőségnek is a tudomására jutott, hogy a medencéket megbolygatták, ezért 2011. március 31-én mintavétellel egybekötött ellenőrzést végeztek, szennyezés a talajvízben (szerencsére és egyelőre, a szerk.) nem volt kimutatható. A felszámolót nyilatkozattételre szólították fel, de mindezidáig válasz nem érkezett. Ugyanakkor kötelezték a szövetkezetet, hogy a csontüzemben található körülbelül 200 tonna lejárt szavatosságú csontliszt hulladék kezeléséről gondoskodjanak.

Közben a rendőrség környezetkárosítás miatt ismeretlen tettes ellen megkezdte a nyomozást. A rendőrséget a zöldhatóság június 9-én már tájékoztatta, az újabb, októberi megkeresésre a napokban adnak választ.

Úgy tűnik, lesz még fejlemény az ügyben.