Pusztába kiáltott szavak?

A lakosok szerint népszavazást kellett volna tartani az ügyben, úgy vélik, még most sem késő. Összegezve: az itt élők szerint a település már eddig is rendkívül terhelt ipari létesítményekkel, nem kell egy újabb. Azt nem vitatják, jogszerű volt az eljárás, de szerintük morálisan megkérdőjelezhető a cég lépése. Azt viszont már régóta tudjuk, hogy morál és a jog két külön kategória.
 
Rendhagyó virtuális városnézésre invitál Kisantal Tibor, királyszentistváni lakos, aki civilben pedagógus, a litéri iskola igazgatója. Mutatja a nevezetességeket
 
- Ha elnézünk jobbra, akkor az idén leégett hulladékfeldolgozót láthatjuk, nem messze a tavalyelőtt kigyulladt veszélyes hulladékmegsemmisítőt. Távolabb a Nitrokémia zagytározóit, a tavakat, illetve a rekultiváció nyomait, itt pedig a játszótér mellett talán krematórium lesz - sorolta az ipari létesítményeket egymás után a pedagógus.
 
A nagy adag iróniával átszőtt bemutatóval az igazgató azt jelezte érzékletesen, hogy a település az elmúlt évtizedekben jelentősen szenvedett az ipar ártalmaitól. Idén új fejezet nyílik, a "lelki szennyezésé" a krematórium felépítésével - fogalmazott.
 
Cserna János helyi lakos hasonlóképp látja a helyzetet, némi iróniával úgy is fogalmazhatunk: ha valaki, akkor ő látja a helyzetet, azaz a leendő krematóriumot, hiszen a falu legszélső háza az övé. Nem csoda a sok irónia, keserűen beszélnek azok a lakosok, akik megszólalnak az ügyben.
 
- Harmincnyolc éve lakom itt, korábban én is az iparból éltem, elfogadom a helyzetet, de azért ez már sok. A házam egykor hatmillió forintot ért, most, ha egyáltalán lenne vevő rá, még háromért sem tudnám eladni. A múltkor az Alföldön voltunk vendégségben, amikor megtudták, honnan jöttünk, egyből rávágták: az a település, ahol leégett a hulladéklerakó, amibe 150 település szemetét viszik. Érti, nem arról vagyunk híresek az országban, hogy egykor itt csatázott István és Koppány! - sorolja szinte egy szuszra Cserna János.

Átveszi a szót az igazgató, aki elmondta, hogy annak idején a hulladéklerakó ügyében legalább volt népszavazás, igaz, három alkalommal is; a beruházók addig ismételték, míg számukra kedvező nem lett az eredménye.

 
- A polgármester asszonnyal a rengeteg jogi utat végigjártunk a krematórium ügyében, a lakosság tudott az eseményekről, de a cég nem akart kommunikálni, érthető okokból. A sajtó bevonása részünkről az utolsó lépés volt - jegyezte meg az igazgató.
 
Kisantal Tibor szerint még itt, a környékünkön is vannak olyan vacak területek, amelyek alkalmasak lennének krematóriumnak, és nem zavarnák a lakosságot.
 
- Kész tények elé állították a lakosságot, úgy látszik, ma mindent meg lehet csinálni. Az érvényben lévő jogszabályok támogatásával, megfelelő befektetéssel, sikerült a települést ellehetetleníteni  - fogalmazott nagyon keserűen Kisantal Tibor.

A település polgármestere a beruházónak még tavasszal, amikor tájékoztatást adtak a tervekről azt ajánlotta, hogy tartsanak népszavazást a krematórium ügyében, mert meg kellene hallgatni a lakosság véleményét is. Kőszegi Ilona elmondása szerint, még olyan szóbeli ígértet is kapott, miszerint a cég vállalná annak költségeit. Ezek után, ellentétben ígéretükkel mindenféle jelzés nélkül benyújtották az építési engedély iránti kérelmüket az építésügyi hatósághoz.

A polgármester az április végi közmeghallgatáson tájékoztatta a lakosokat és a képviselőket a szakhatósági eljárás elindításáról. A település vezetője hangsúlyozta, hogy továbbra is mindent megtesznek azért, hogy a lakossági akciót támogassák, segítsék.

A beruházó cég, a CoreComm Si Kft. egyik tulajdonosa, Horváth Balázs azt hangsúlyozta, hogy ők már a projekt kezdetén tájékoztatták a polgármestert a létesítményről. Megemlítette, hogy a település polgármesterének akár még tudomása is lehetett a nemesvámosi szándékukról, hiszen annak elég jelentős sajtóvisszhangja volt. Az ügyvezető elmondta, hogy a Nemesvámoson tapasztalt ellenérzés miatt kerestek olyan új területet, ahol, ha nem is pozitívan, de legalább semlegesen fogadják a beruházási terveket.
 
Az építkezés engedélyezése azért is ment ilyen gyorsan, mert az önkormányzat a berhidai építésügyi hatóságnál nem jelentkezett be ügyfélként. Horváth Balázs szerint valószínűleg akkor sem lehetett volna megakadályozni, csak lassítani a folyamatot.

- Hivatalból egyébként Berhidának értesítenie kellett Királyszentistvánt, vagyis tudtak a kérelemről, a tervekről  magyarázta a folyamatot az ügyvezető.
 
Gál László, a cég másik tulajdonosa alaptalannak tartja a félelmeket, úgy véli, hogy a lakosság olyan létesítmény ellen tiltakozik, amit nem is ismer. Szólt arról is, hogy a leendő építmény külterületen lesz, részben nem is Királyszentistván közigazgatásához tartozik az ingatlan, ennek fényében a különös számára a lakossági tiltakozás.
 
Horváth Balázs cégtulajdonos a sajtóban megjelent számokat pontosítva elmondta, hogy a tervezett krematórium légvonalban 178 méterre fekszik a játszótértől.
 
- Egy húsz méter széles és 115 méter hosszú erdősáv fogja az épületet elválasztani a település legszélső részeitől, magát a krematóriumot nem is lehet majd látni. A tervek szerint a 350 négyzetméteres építmény egy lakóépületre hasonlít, körben külön fás övezetet létesítenek  - ismertették a terveket.
 
Gál László megemlítette, hogy a krematórium építésére különösen szigorú szabályok vonatkoznak, és figyelembe kell venni a szintén rendkívül szigorú uniós szabályozást is. A tevékenység miatt a közelben élők sem füstöt nem látnak majd, sem szagot nem éreznek. Az ügyvezető hozzátette: mindenképpen furcsa, hogy az ellenzők legtöbbször a játszótérre hivatkoznak legtöbbet, miközben a település temetője sincs messzebb.
 
A beszélgetés során Horváth Balázs szólt arról is, hogy több területet is néztek, volt olyan település, ahol befogadták volna a létesítményt, de azért hiúsult meg a projekt, mert nem volt kiépített gáz.
 
- A krematórium még idén megépül, a jogerős használatbavételi engedély valószínűleg még nem lesz meg - jelentette ki.
 
A cég vezetői ismét megerősítették, készek arra is, hogy játszóteret áttelepítsék a településen belül.

- Továbbra is készek vagyunk arra, hogy leüljünk tárgyalni, tájékoztassuk az érintetteket a leendő építményről - hangoztatta Horváth Balázs.
 
Bár az ellenzőket valószínűleg a legkevésbé sem győzi meg, de Horváth Balázs megemlítette, hogy 5-6 embernek tudnak munkát ajánlani, jelentős iparűzési adót fizetnek az önkormányzatnak, sőt az sem lehetetlen, hogy további beruházásokat tudnak telepíteni Királyszentistvánra.

A hogyan tovább kérdésre még nincs válasz, bár talán bizakodásra adhat okot, hogy az a cégtulajdonosok és a helybeliek között elindult egy folyamat és tárgyalóasztalhoz ülnek a felek.