2011.09.24. 08:55
A Gomborok és a villamosság
Van egy kis házacska a veszprémi Jeruzsálem-hegyen, a Kupa utcában, ami előtt az óvodások is nehezen mennek el: a villamossági múzeum. Reggel kilenctől délután ötig van nyitva, s telis-tele kincsekkel. Tulajdonosa, Gombor József több ezer tárgyat őriz itt és a hátsó raktárban. És egy nagyobb múzeumról álmodik.
De honnan is vannak a tárgyak, amik között van a villamosság hajnalán született, majd a későbbi korokban, sőt napjainkban gyártott is? Családi gyűjtemény. Gombor József rokonai közül ugyanis többen is villanyszerelők, villamossági szakemberek voltak. Nagyapja például a keszthelyi Festetics grófok kertésze volt, de érdekelte a villamosság, ezért a gróf Budapestre küldte tanulni.
Amikor végzett, Veszprémben kapott megbízatást, a püspökségnél lett főkertész. Ő volt az első az 1900-as évek elején, aki segédleveles villanyszerelőként vállalkozásba fogott. A friss ipar- és kereskedelmi engedéllyel rendelkező nagypapa 1912-ben nagy fogást csinált: kedvezőbb ajánlatot adott a budapesti cégeknél, így elnyerte a főgimnázium (ma Lovassy) villamosítási munkáját.
Ezután futószalagon jöttek a jelentős megbízatások: vörös templom, püspökség, hatmázsás csillár a megyeházán, persze a nagypapának könnyebb dolga volt, jegyzi meg az unoka, hiszen "csak" egy-egy lámpát kellett bekötnie, mivel háztartási eszközök, berendezések nem voltak. Elég volt egy lámpa, csigára szerelt zsinórral.
A városba 1924-ben megérkezett a háromezer volt, ő szerelte be az angolkisasszonyokhoz. Tartalmas élet után, 1963-ban hunyt el. A szakmát Gombor József édesapja folytatta, majd a fia. Nemcsak szerelést vállaltak, üzletet is nyitottak a belvárosban. Az úgynevezett Lónyai-házban éltek 1985-ben. A sok holmi meg csak gyűlt.
- Akkor még úgy csináltak mindent, hogy javítani lehessen - magyarázza az unoka. - Ha eltört a porcelán, kicseréltük. Minden vörös- és sárgaréz volt, nem romlott el soha. Működnek ma is.
Az üzletet 1985-ben fel kellett számolni, másba, vendéglátásba fogott a család a Kupa utcában. A sok értékes, érdekes holmi azonban megmaradt. A családi ház egy különálló részében töltenek meg száz négyzetméternyi helyet, egymásra halmozva, hogy csak oldalazva halad közöttük az ember. Csuda dolgokra bukkan közöttük a látogató, egy egész napot el lehet tölteni a bogarászással.
A régi porszívóktól a rádiókig, más hírközlő eszközökig - fel sem lehet sorolni, mi minden van itt a lámpákon és a villamossági eszközökön túl. Nyolcezer kép például, mondja Gombor József, amiket hosszú éveken át gyűjtött, s amiken az elmúlt évtizedek fontosabb történései látszanak.
A Gombor unoka 16 éve nyugdíjas, azóta formálódik a magánmúzeum és az ötlet: feldolgozni, könyvben kiadni a Gomborok, egyben a város villamosságának történetét, valamint berendezni egy állandó múzeumot a több ezer tárgyból. Amíg ez létrejön, jó lenne ezt a helyiséget rendbe tenni: szigetelni, alakítani. Működő kisvasutat is képzel bele, a darabok megvannak, csak össze kellene rakni. És persze pénz kellene, hogy át tudja alakítani a helyiséget.
Meg ahhoz is, hogy az állandó kiállítást létrehozhassák a kórház régi transzformátorházában, ami a Laczkó Dezső Múzeumnál, a Bakonyi Ház mögött áll. Gombor József támogatókat keres tervének megvalósításához. Szeretné meggyőzni a városvezetőket, a cégvezetőket, hogy érdemes támogatni a múzeum létrejöttét. A transzformátorház elé lehetne állítani két muzeális értékű, úgynevezett Csomay-oszlopot. Egyik a Dózsa György úton áll, a másik az Erzsébet sétányon, az egyetem kerítésén belül. Meg kellene menteni őket.
Gombor József, hogy finanszírozni tudja terveit, téglajegyet "árul", ami inkább csak virtuális, lévén, hogy a támogatást egy számlaszámra lehet befizetni. De az is lehet, hogy elad néhányat a rengeteg villamosipari, híradás-technikai, háztartási kisgépből, amiket otthon őriz.
Megkerestük a Laczkó Dezső Múzeumot, milyen segítséget tudnának nyújtani az új múzeum létrejöttéhez.
- Múzeumunk megbízásra gyűjteménykezelést, kiállításrendezést is vállal, akár magángyűjteményekből is - mondta Gáspár Móna, a múzeum kommunikációs szakembere. - Tipikus megrendelők az önkormányzatok, ha például helytörténeti kiállításra van szüksége egy falunak, községnek. Restaurálással is megbízhatják kollégáinkat, a pápai Esterházy-kastély felújításában igen jelentős munkát végeztek munkatársaink. Nekik köszönhetően újultak meg például a csodálatos régi kályhák.
Dr. Limbacher Gábor, a megyei múzeum igazgatója nem optimista az új múzeumot illetően.
- A múzeumnak van már elektrotechnikai gyűjteménye, igaz, állandó kiállítási terünk e téma számára nincs. Ma múzeumot alapítani magánszemélyként igen nehéz, működési engedélyt kapni a minisztériumból szinte lehetetlen. Muzeális intézmény az úgynevezett közérdekű muzeális kiállítóhely is, ami akár megoldás lehetne a problémára, ám itt is szigorúak a feltételek, többek között például felsőfokú végzettségű tárlatvezetőt kell alkalmazni. Mindezek ellenére mi szívesen együttműködünk a megoldás érdekében, akár gyűjteményünkbe fogadjuk a magángyűjteményt, szakszerűen beleltározzuk vagy más szakmai segítséget nyújtunk - foglalta össze véleményét.
Kapcsolt anyagunk a kiállításról: