Egy szerződésbontás háttere

Évtizedekig az önkormányzat dolgozói főztek a gyerekekre, majd három évvel ezelőtt Gál István, a helyi vendéglő bérlője nyerte el a megbízást pályázaton.

- Már az első évben feszültség alakult ki az óvónők és az alkalmazottaim között, aminek ma sem ismerem az okát. A vezető óvónő, Henn Istvánné már az első évben közölte velem - Sebők Lajos pécselyi polgármesteren keresztül -, ha nem válok meg az egyik dolgozómtól, felbontatják a szerződést. Kénytelen voltam elküldeni az asszonyt - ő ebbe belebetegedett -, hogy a másik kettő állását megmentsem. Azért megemlítem: az óvodában szóvá tették, hogy az asszonyok ne dohányozzanak még az udvaron sem. Jó, mondtam nekik, gyertek át a vendéglőbe - az út túloldalán vagyunk -, ha rá akartok gyújtani egy kávé mellett. Az első évben átalányt fizettem a gázért, a villanyért és a vízért, de, hogy ebből ne legyen később súrlódás, külön mérőórákat szereltettem fel a konyhában.

Gál úr elmesélte: a második évben megkérték az óvónőket, hogy a kicsiket ne a konyhán át kísérjék egyik teremből a másikba, mert az balesetveszélyes (rájuk dőlhet a forró étel), ráadásul a tisztiorvosi szolgálat is tiltja, hogy idegenek tartózkodjanak ott, egészségügyi okokból. (Az apróságokat csak az utcán át lehet átkísérni a termekbe, ami télen a le-fel öltöztetés miatt persze kissé macerás.) A vendéglős felajánlotta, saját költségén épít egy zárt folyosót a foglalkoztatók közé. Nem tartottak rá igényt. A második év végén, nyáron megmondták nekik, hogy szüntessék meg a főzést az óvodában, a vendéglőben készítsék el naponta az ebédet. Megoldották.

- Hallottuk, hogy a szülőknek azt mondják, kevés adagot adunk, s a minőség sem megfelelő. Nekem, illetve az alkalmazottaimnak erről sosem beszéltek, semmilyen kifogásuk nem volt. A füredi Bem iskolából kérem el a szakember által összeállított kétheti étlapot, amit mindig egyeztettem az óvoda vezetőjével. Esetenként változtatást kért, teljesítettem. Mindig az előző napon adták le a rendelést, ami azt jelentette, hogy 35-44 óvodásra és a 20-25 alsós diákra főztünk. A szállítóedényekbe mindig több kerül a megrendeltnél, csak a szelet húsokat számoljuk ki darabra. Meggyőződésem, hogy a minőséggel sem lehetett gond, hiszen a vendéglőnkben folyamatosan több az éthordós.

Tavaly decemberben ismét meghirdette a két gyerekintézményt közösen fenntartó három település (Pécsely, Dörgicse, Vászoly) a "bérfőzést". Gál úr akkor az iskolások költségénél lement 625 forintról 600-ra, az óvodásoknál maradt az 500 forintos térítési díj, amibe az ebéd mellett a tízórai és az uzsonna is beletartozott. Továbbá megint felajánlotta, hogy megépíti a folyosót, habár neki már semmi érdeke nem fűződött az óvoda ilyetén fejlesztéséhez. Minden hiába, nem őt hirdették ki győztesnek áprilisban, hanem egy Veszprémből pályázó céget. Gál István próbálta megtudni az önkormányzatnál, hogy milyen szempontok alapján nem őt választották, milyen anyagi feltételeket kínált a nyertes. Kérdésére nem kapott választ. Ezek után nem tudja megindokolni alkalmazottainak, hogy miért kell tőlük június végén megválnia. Anyagilag is kutyaszorítóba került, mert nyert ugyan 3,5 millió forintot a vendéglő konyhájának a felújítására, de azzal, hogy "elfogytak" a gyerekek, már nincs szüksége új sütőre és más berendezésre.

A konyhai dolgozók közül az egyik asszony, nevének elhallgatásával - a többiek jelenlétében - vállalta, hogy összefoglalja, ők milyen gondokat tapasztaltak az elmúlt három évben.

- Már az első évben szóltam Henn-né Marikának, hogy az egyik csoportban félbevágják a húst a kollégái, mondván, úgysem esznek meg mindent a gyerekek. Nem tudjuk, hogy Marika miért piszkálta ki az egyik társunkat a kezdet kezdetén. Megmondta nekünk 2010 elején, addig nem nyugszik, míg nem rakat ki bennünket. Ő képviselő Vászolyon, tette hozzá, mindent el tud intézni. Igaza lett.

Tavaly decemberben a konyhások - féltve állásukat - találkozót kértek Sebők Lajostól. Ezen szerintük szó szerint a következő hangzott el: "Nekem nem érdekem, hogy a pécselyieket foglalkoztassam." Hozzátette, ő tudja, mi a gond, de konkrétumokról nem beszélt.

Ez év januárjában a vezető óvónő, a polgármester, Gál úr és a szakácsnő ültek le, hogy tisztázzák, mi a feszültség oka. Az hangzott el, hogy kétszer volt sótlan az étel, egyszer pedig több volt a leves a megrendeltnél. Előbbre ekkor sem jutottak.

A három polgármester közül csak a dörgicsei kóstolta meg az asszonyok főztjét az elmúlt években. Neki ízlett, állítják az alkalmazottak. Gál István végső soron azt is sérelmezi, hogy az óvodában rossz hírüket keltették, mások előtt lejáratták a vendéglőjét azzal, hogy becsmérelték ételeiket.

Pécselyen három asszony júliustól az utcára kerül. Egyikük egyedül neveli a kislányát, a másik idős édesapját ápolja, harmadik társuk nyugdíj előtt áll. Lejárnának a közeli Füredre dolgozni valamelyik vendéglátóhelyre, csak éppen az utazásukat nem tudják megoldani. Az utolsó busz este 9 után indul a Balaton-parti városból a falujukba, amikor még dolgozni kellene.

Úgy vélekednek, hogy az óvodában évtizedekkel ezelőtti állapotot sírják vissza az óvónők, ezért voltak ők is az útjukban. Áprilisban a pályázat kihirdetésekor a dörgicsei polgármesternek - Kis-Pál Miklósnak - volt olyan kijelentése, ha az új vállalkozó sem felel meg, akkor majd az óvónők főznek a jövőben...

- Ez év tavaszán a három falu képviselő-testülete az öt pályázó közül egyöntetűen a veszprémi ajánlattevő mellett tette le a voksát, akik komplex szolgáltatást ígértek. A megvalósulás részleteit - mivel újszerű dologról van szó - teljesen nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy biotermékekből főznek - ezt már Sebők Lajos polgármester mondja, aki a tavaly még fennálló feszültségért - ha különböző mértékben is, de - minden érintettet felelősnek tart.

A község első embere azt mondja: például olyan apróságok miatt volt nézeteltérés, mint hogy az óvónők egy-két poharat nem találtak elég tisztának, amit a konyhai dolgozók nem fogadtak el, és sértésnek vettek. A dohányzási tilalom megszegéséről is tudomása volt - több alkalommal tárgyalt a felekkel -, meg arról is, hogy az egyik konyhai dolgozóval nem tudtak együttműködni az óvodában. Az ismételt összekülönbözések elkerülése érdekében kérte meg Gál urat, hogy a továbbiakban az ebédet a vendéglőben készítsék el.

A polgármester határozottan visszautasította a konyhások állítását, miszerint ő azt mondta volna, hogy neki nem fontos a pécselyi emberek foglalkoztatása. Megjegyezte, a három önkormányzat Gál Istvánnal kötött szerződést, ha gond volt, leginkább vele tárgyalt, de ettől függetlenül az alkalmazottak panaszát is meghallgatta. A Gál István vállalkozásában esetlegesen megszűnő munkahelyekről úgy nyilatkozott, hogy ez elsősorban a vállalkozón múlik, hiszen, ha akarja, az érdekeltségébe tartozó más vendéglátóhelyen tovább foglalkoztathatja őket. A konyha új bérlője szintén pécselyi embereknek adhat munkát.

Az óvodát 2007 óta vezető Henn Istvánné kerek perec megmondta, azért írtak ki új pályázatot, mert elégedetlenek voltak a szolgáltatással. Állítja, nemegyszer rosszul számolták ki a mennyiséget, ezért volt, hogy kevesebb étel került a tányérokba. Ez felvetődött a szülői értekezleteken is, ahol az a panasz hangzott el, hogy a gyerekek éhesen mennek haza. A félbevágott húsokkal kapcsolatban Henn-né azt mondja: általános gyakorlat más óvodában is, hogy a legkisebbeknél megfelezik a húst. Ugyanis, ha nem eszi meg a csemete, nem kell kidobni, a nagyobbak pedig szívesen elfogyasztják.

A vezető óvónő azzal indokolta, hogy az egyik dolgozótól meg kellett válniuk, mert nem mosogatott el rendesen, még azután sem, hogy ezt szóvá tették neki. Amúgy pedig nem tett olyan kijelentést, hogy "kirakatja" a konyhásokat - képviselőségére sem hivatkozott -, mivel az óvodát érintő ügyekben a három község képviselő-testületei döntenek.