Dobra verik az ősi vagyont

- A tavaly októberi megválasztásunk után 45 milliós önkormányzati adóssággal találtuk szemben magunkat - mondja Kotzó László, a 2100 lakosú település új polgármestere. - A könyvvizsgálóval való egyeztetések megerősítették bennem azt a véleményt, hogy bármilyen szigorú intézkedéseket is hozunk, egy 230-280 milliós éves költségvetésből nem lehet finanszírozni ekkora terhet, ami ráadásul ahelyett, hogy fogyna, inkább növekszik
 
Kotzó László szerint a falu ellehetetlenülésének a fő oka az 530 millió forintos japán hitel, amit egykor a csatornázásra felvettek. 
- Látni kellett volna, hogy egy akkor évi százmilliós költségvetésből ezt soha sem lehet visszafizetni. A hitelt közben átvállaló állam néha elengedi az éves részlet felét, de még ez sem ment meg bennünket. Tavaly 23 millió forintot kellett volna visszafizetni, az utolsó évben, 2019-ben már 43 millió lenne az éves törlesztés. A hitel terhéhez még jött az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodása. Ebben a helyzetben nem láttam más megoldást, és a törvény is arra kényszerített, a képviselő-testület támogatásával kezdeményeztem az adósságrendezési eljárást.
 
A bíróság december 28-án megindította az adósságrendezést. A lebonyolítással a Vectigalis Zrt.-t bízták meg.
- Ettől a pillanattól befagyott minden, a korábbi időszakra vonatkozó tartozás. Lejárttá és esedékessé váltak azok is, amiket csak később kellett volna teljesíteni. Például a japán hitelből fennmaradó összeg egésze is lejárttá vált - magyarázza a bírósági döntéssel kialakult állapotot Veres-Bocskay Katalin, aki a Vectigalis részéről  a pénzügyi gondnoki feladatokat  látja el a 210 napon át tartó eljárás alatt. 
 

- Pontosan fel kell tárnom az önkormányzat anyagi helyzetét: a tartozásokat, a vagyont, a kintlévőségeket, s felügyelnem kell azt is, hogy az önkormányzat csak olyan kiadásokat teljesíthet, amik kizárólag a kötelezően ellátandó feladatok finanszírozását szolgálják.
 Veres-Bocskay Katalin szerint az adósságrendezési eljárás során két megoldásra van lehetőség.
 
- Az önkormányzat egyezséget köthet a hitelezőivel arról, hogy meghatározott időn belül törleszti a tartozását. Ilyen akkor jöhet létre, ha az egyezséget vállaló hitelezők legalább a teljes követelés kétharmadát és az összes hitelező felét képviselik. Amennyiben a bíróság az egyezséget jóváhagyja, akkor a hatálya kiterjed azokra a hitelezőkre is, akik nem fogadták el. Ha ilyen egyezség létrejön, nem nyúlnak hozzá az önkormányzat vagyonához. Persze, tudnunk kell, hogy végeredményben mégis arról van szó, hisz csak abból számíthatnának a hitelezők a tartozás törlesztésére.
 
- A község vagyoni helyzete alapján ilyen egyezség csak akkor jöhetne létre, ha a hitelezők eleve lemondanának a követelések nagy részéről. A konkrét esetben, az állam elengedné a japán hitelből még fennálló több mint 300 milliós tartozás jelentős részét. Egyezség hiányában a bíróság felosztja a mozgatható vagyont. A vagyonfelosztáshoz a pénzügyi gondnoknak egy tételes listát kell készíteni az önkormányzat forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyonának arról a részéről, melyek nem a kötelezően ellátandó feladatok érdekében vannak. 
 

- Nagyon leegyszerűsítve azt kell mondanom, hogy erre a listára felkerül az önkormányzat összes mobilizálható ingatlana, pénze, az adott pillanatban fennálló követelése. A bíróság a különböző vagyoni elemeket a meghatározott kielégítési sorrend és a követelések aránya szerint felosztja a hitelezők között. Tehát valaki megkaphatja például a sportpályát, a szolgálati lakást vagy annak egy részét, de akár a be nem fizetett kommunális adó behajtási jogát is. Az eljárás végén az önkormányzatnak nem marad semmiféle mobilizálható vagyoni eleme, csak olyanok, amikre a kötelező feladatok ellátására szükség van.
 
A vagyonvesztés ugyanakkor egyúttal azt is eredményezi, hogy a bírósági döntés után tiszta lappal kezdhetik a működést, mert az eljárás végén azok a követelések megszűnnek, amiket az önkormányzat pénzzel, természetben vagy más módon nem tudott kielégíteni. 
 
Kotzó László abban bízik, hogy az adóságrendezési eljárás lezárta után meg tudják őrizni a község működőképességét.
- Ha az eljárás lezajlik, megszabadulunk egy olyan tehertől, ami eddig kilátástalanná tette a jövőnket. Ha szűken is, de talán elég lesz a bevételünk a folyamatos működéshez. Ehhez persze arra van szükség, hogy a polgármesteri hivatal és az intézmények működését is átvilágítsuk, megkeressük az esetleg fölösleges kiadások okát, leválasszuk a nem kötelezően végzett feladatokat. A válság pozitív eredménye lehet egy új szemlélet kialakulása, hogy mindenki megérti, az igényeket hozzá kell igazítani a lehetőségekhez.

A testület így gondolkodik, a faluban is nagy a támogatottság, segítőkészség, abban bízom, jó irányba fordíthatjuk a falu szekerét.