Hozzászólok, tehát vagyok - A névtelen kommentelés bugyrai

- Miért ne küldhetnék el valaki az anyjába, ha így gondolom? Ha egy politikus szerintem köcsög, akkor miért ne írhatnám ezt róla? Ki lenne segítve, ha odaírnám neki, hogy mondjuk Kiss Péter vagyok. Mit változtat ez? Attól ő még köcsög marad a szememben. A fórumozás szerintem olyan, mint a titkos szavazás. Voksolok, azaz véleményt mondok valakiről egy virtuális szavazófülkében, a neten. Gondold el, milyen következményekkel járna, ha mindenki felfedné a személyét a fórumozók közül a mai agyonpolitizált, áldemokratikus világban. Még a munkáját, egzisztenciáját is elvesztené, mert valaki odaszólna a főnökének, hogy nekem nem tetszik, amit az a fickó írogat rólam, rúgjátok ki, nem a mi emberünk. Manapság még az újságírók sem merik vállalni a véleményüket, csak alkalmazkodnak. Akkor mit akarsz a fórumozóktól? Ötvenes évek van most is. Nézd meg, az emberek egymást jelentgetik fel az Apehnál, mennek a besúgások. Így jó a kommentelés, ahogy van, a neten legalább élhetsz a szabad véleménynyilvánítással, ne akard megváltoztatni ezt - mondta egy neve mellőzését kérő veszprémi internetes kommentelő, aki különböző nickneveken rendszeresen szól hozzá online témákhoz, főleg a politikával kapcsolatos írásokhoz.

Értelmiségi fiatalember ő és egy hivatalban dolgozik. Amikor arra kértem, írja egyszer oda a nevét a hozzászólásaihoz, és ne álnéven mondjon véleményt azt mondta, nem teszi ezt meg, mert tart a következményeitől.

Az online hozzászólások a közügyek vitaterepévé váltak, amolyan piaci cirkusz az interneten, ahol mindenki mondhatja a magáét, névtelenül arctalanul. A legtöbb negatív hozzászólást politikusok, művészek és persze a celebek kapják így.

Porga Gyula, Veszprém alpolgármestere szerint nem az a baj, hogy kommentelnek az interneten az emberek, hanem az, hogy a vélemények legalább annyira, ha nem jobban olvasottak, mint a cikkek. Így egy korrekt írás által felvetett problémát kiolt vagy más dimenzióba helyez a netezők véleménye. A veszprémi politikus rendszeresen olvassa a fórumokat és úgy gondolja, hogy a megyeszékhely közéleti témáihoz körülbelül 10-15 ember ír visszatérően és más-más neveken hozzászólásokat.

Porga Gyuláról is írtak már le negatív véleményt interneten, bár ő messze nem kap annyi szidalmat, mit esetleg más politikus a megyében. Mint mondta, a személyeskedő, rosszindulatú, gonosz megjegyzések rosszul esnek neki, de azért kibírja azokat, focizott megyei és járási szinten, hozzászokott a nézők nyers stílusához.

Amikor azt kérdeztem tőle, hogy találkozott-e már hasznos, megszívlelendő véleménnyel, azt felelte, hogy ilyenre is volt példa. A belvárosi rehabilitáció kapcsán felmerült internetes vita után került be a tervbe egy játszótér, vagy például a tavalyi Gizella napi műsor nem nyerte el a nézők tetszését - ezt közölték is a fórumokban -, ezért odafigyelnek arra, hogy idén színvonalas, az ünnep rangjához méltó legyen a rendezvény.

Nem csak helyi politikusok, hanem előadók is kerülhetnek az internetes viták kereszttüzébe. Dávid Roland veszprémi énekes a virtuális világban intenzíven tartja a kapcsolatot rajongóival és mindig is válaszol a kérdéseikre. Természetesen ő is kapott már durván sértő véleményeket több internetes fórumon.

- Azt nem mondanám, hogy nem foglalkoztatnak a negatív vélemények, elolvasom azokat, s nem is esnek jól, de azért kettéválasztanám ezt a kérdést. Úgy vettem észre, hogy akik sokszor írnak rólam lehúzó véleményeket, gyakran személyesen ismernek, találkozom is néha velük, de nem merik a szemembe mondani, amit gondolnak. Inkább kétszínű, álszent módon az interneten igyekeznek rossz színben feltüntetni engem valamilyen frusztrációjuk vagy sérelmük miatt. A másik része a fórumozóknak pedig keres magának egy célpontot és ott éli ki mindazt, amit mondjuk egy hivatalban, munkahelyen, iskolában, egyetemen nem tehet meg. Ilyeneken jót mosolygok, elképzelem, ahogy valaki zakóban könyökvédővel, vagy fiatalként pattanásos, szeplős arccal diadalittasan dől hátra számítógéptől, hogy most jól megmondtam neki. Az ő lelki problémáikra az előadókról írt vélemények jelentenek egyfajta gyógyírt, mert lehet, hogy különben még hátba szúrnának valakit az utcán - felelte érdeklődésünkre Dávid Roland.

Az országosan ismert művészeknek még a helyieknél is többet kell tűrniük az interneten. Szentpéteri Csilla a népszerű zongoraművésznő, nem tagadja, ő nagyon nehezen viseli a kritikát. Amikor 2000-ben elindult, hogy új zenei stílusával megpróbáljon hidat építeni a komoly és könnyűzene közé, akkor ezért kapott hideget-meleget egyaránt az interneten. Az építő jellegű hozzászólások mellett többször aberrációtól sem mentes, durva, primitív, gyalázkodó, őt és a családját sértő megjegyzéseket írtak neki.

- Nem tartom korrektnek, hogy arctalanul, névtelenül minden következmény nélkül lehet egy előadót pocskondiázni, úgy, hogy csak a bántás és a gúnyolódás a cél. Közszereplő vagyok, tudomásul veszem, hogy nem mindenkinek tetszik, amit csinálok, de aki nem szereti a zeném, az miért hallgatja meg, miért látogatja a honlapom? Csak azért, hogy utána beteges módon gyalázkodhasson a saját örömére, úgy hogy nem ismer, nem tud rólam semmit és nem is érdekli a zongorajátékom? Nagy lelki teher volt ez nekem az indulásnál, ám az utóbbi öt-hat évben már túltettem magam rajta és szerencsére az interneten is a zenémet értékelő megjegyzések kerültek túlsúlyba. Az mindig szubjektív és ízlésbeli dolog, hogy kinek mit tetszik a művészetben, lehet erről vitatkozni is, csak mindezt tegyük emberhez méltó, kulturált módon, úgy hogy ne a másik földbe döngölése legyen a cél - hangsúlyozta a kedvelt zongoraművésznő.

Amikor ehhez kapcsolódóan azt kérdeztem Suri Irén veszprémi pszichológustól, aki a balatonfüredi szívkórházban dolgozik, hogy hasznos-e, ha valaki leáll vitatkozni a névtelen fórumozóval - mert egy-két ismert ember ezt megteszi - azt felelte: csak egy kulturáltsági szint fölött tanácsolná ezt, mert különben, aki beszáll egy sárdobálásba, az maga is sáros lesz.

- Minden embernek van egy árnyékarca, egy rejtett oldala. Szerepszemélyiségek vagyunk, mutatunk egyfajta képet kifelé és a másik énünk rejtett marad. A rejtőzködés ősidők óta bele van kódolva az emberbe. Az internetes fórumozás ezt az arcot mutatja meg. Az, hogy ki, mit és hogyan ír le egy-egy kommentben megmutatja azt, ő valójában milyen ember. Az álneves kommentelés jó lehetőséget biztosít mindenkinek arra, hogy megélje saját nagyszerűségét, mert ő ezáltal mindig felülkerekedik azon, akiről ír. Bebizonyíthatja a kritikájával, hozzászólásával, hogy különb ember, mint a másik, bátran leminősítve őt, hogy önmagát felemelje. A fórumozások a hétköznapi árnyékarcokról, elfolytottságokról, szorongásokról, indulatokról szólnak és gyakran feszültséglevezető tényezőkké válnak. Mivel az emberek ma sem érzik azt, hogy szabadon, következmények nélkül elmondhatják a véleményüket, ezért használják erre a világhálót.

- Az információáramlás mellett gőzkieresztő hellyé is vált a virtuális világ. Az internet névtelenségében, arctalanságában mindenki olyan ént tükrözhet magáról, amilyet akar, még akkor is, ha ez nem igaz. Akinek azonban helyén van az önértékelése, az mindig tudja ezt kezelni, legyen szó kommentelőről vagy arról, akiről írnak - mondta Suri Irén.