Elhunyt a várpalotai futballisták hős kapusa

A 70-es évek egyik legkiválóbb hálóőre volt az NB II-ben. „Rizsa” - ahogy társai szólították - nagy bravúrokra volt képes, amelyekkel gyakran segítette győzelemhez csapatát. Az egykori játékostársa, Bor Sándor a könyvében róla is írt egy fejezetet, Ebből közlünk részletet és emlékezünk a palotaiak hálóőrére, amely az Oroszlány elleni sikeres osztályozót idézi meg.

Veszprém megye bajnokának (Várpalotai Bányász) az NB 2. 17. helyezettje (Oroszlányi Bányász) ellen kellett helytállni! A szakértők egyöntetű véleménye szerint esélytelennek számítottunk, a kérdés csupán a gólkülönbség lehetett! Amiről csak a mérkőzés után szereztünk tudomást, hogy a bemelegítést követően a „Rizsa” odament az edzőhöz és közölte vele, úgy gondolja, hogy nem neki kellene a kapuba állni, mert a bemelegítésnél nem „érezte” a játékot, minden labda kiesett a kezéből. Az edző nem akart már változtatni! A mérkőzés a várakozásnak megfelelően kezdődött, az ellenfél ránk rontott, mint a törökök az egri várnak, olyan tűzijátékot rendeztek a kapunk előtt, mint amilyent augusztus 20-án szoktak a fővárosban! Mi meg csak ész nélkül rohangáltunk a kapunk előtt, mint a megszeppent vadnyulak a nagyvadászat idején! Egyetlen embernek volt csak helyén a szíve, a Palotai Gézának! Az első 13. percben legalább hat „ziccert” hárított, gólnak látszó lövéseket hatástalanított, beadásokat húzott le.

A második félidő úgy kezdődött, ahogy az első, az ellenfél nagy erőkkel támadt ellenünk, de Gézával az élen álltuk a sarat és Druskóczi góljával tartottuk egy gólos előnyünket. Aztán a 80. percben megváltozott minden. A csereként beállt Czizek fejesgóljával 2-0-ra vezettünk. Ez volt az a mérkőzés, amelyen tízből kilencszer az Oroszlány nyert volna, de ez volt a tizedik!

Hazafelé a Dabrókai Csárdában vacsoráztunk, és hatalmas bulit rendeztünk, a végén már az elnök új nyúlszőr kalapjából ittuk a pezsgőt! Megünnepelve a győztes osztályozó igazi hősét, Palotai Gézát!

Palotai Géza temetése pénteken 11 órakor lesz Várpalotán