Vass Szilárd 17 évesen lett a bajnokcsapat VLS Veszprém alapembere

Nem mindennapos dolog, hogy egy tinédzser töltsön be vezető szerepet egy bajnokcsapatban, ráadásul az egyik legfontosabb poszton, a középpálya közepén legyen megkerülhetetlen alapember. Az NB III-tól tavaly búcsúzni kényszerülő veszprémi futballcsapat fiatal kerettel vágott neki a megye I 2018/2019-es idényének. Pető Tamás edzőnek nem volt könnyű dolga, hiszen az alapoktól kellett kezdeni az építkezést, ám a munka sikeres volt. A VLS Veszprém megnyerte a bajnokságot és a következő idényben a harmadik vonalban szerepelhet.

A szakvezető dolgát néhány rutinos játékos (például a kapitány, Gunther Zsolt, vagy Somogyi Richárd) segítette, azonban az új együttes elsősorban a veszprémi nevelésű fiatalokra épült. Kiemelkedik közülük Vass Szilárd, aki a szezon elején töltötte be a tizenhetet. A középpályás csapata mind a harminc bajnoki mérkőzésén pályára lépett, s életkorához képest jóval érettebb játékot mutatott be, mondhatjuk, hogy igazi alapembere volt az aranyérmes VLS-nek.

– Fel volt adva a lecke tavaly nyáron, hiszen a korábbi edzőnk váratlanul távozott. Abban szerencsénk volt, hogy nyolc-tíz ember maradt az NB III-as alakulatból, és jól sikerültek az erősítések. Talán nem nagyképűség, ha azt mondom, nem volt nehéz dolgunk megnyerni a megyei első osztályt. Igazából nem is a megye I-re készültünk, mesterünk, Pető Tamás is hangsúlyozta, a mi célunk az NB III, és az edzések is ebben a szellemben zajlottak – tekintett vissza a nemrég véget ért szezonra Vass Szilárd a Napló kérésére.

A veszprémiek a balatonfürediekkel futottak versenyt a bajnoki címért, amelynek sorsa a tavaszi füredi rangadón dőlt el. Az akkor egy pontos előnnyel a tabella élén álló VLS 1-1-es döntetlent játszott a nagy rivális otthonában. A bakonyiak végül négy egységgel zártak az ezüstérmes BFC előtt. A VLS-nek szerencséje volt az NB III-as osztályozó sorsolásán, játék nélkül jutott fel a harmadik vonalba.

Vass Szilárd pályafutása indulásával kapcsolatban elárulta: hatévesen, a Ferencvárosban kezdett futballozni.

– Az FTC után a Dalnoki akadémiához kerültem, majd az MTK-nál fociztam több mint öt évet. Veszprémben az U16-ban játszottam először, az U17-es korosztályban csak fél évet voltam, mert a téli szünet után átkerültem a felnőttekhez – tudtuk meg a tehetséges középpályástól, aki családjával Csopakra költözött a fővárosból, és Veszprémben, a Vetési Albert Gimnáziumban folytatta tanulmányait.

Az ifjú futballista tehát korán felkerült a felnőttekhez, elmondta, fizikálisan eleinte akadtak kisebb nehézségei, de gyorsan sikerült felvennie a ritmust, s a társak mindenben segítették. Fejben is szinte azonnal felnőtt a feladathoz. – Nem szeretek izgulni, nem azért játszom, hogy izguljak. Egy mérkőzésen vagy lehozom, amit tudok, vagy nem sikerül. Tapasztalatból mondom, ha sokat gondolkodom ezen, és ráizgulok a dologra, akkor az utóbbi következik be. Tehát igyekszem ilyen egyszerűen szemlélni a dolgokat.

Vass Szilárdot tavaly decemberben meghívták az U19-es válogatott telki összetartásárára.

– Hivatalos nemzetközi találkozót sajnos nem játszottunk, csak egy Újpest II elleni edzőmeccs volt a programban, de számomra így is hatalmas élményt jelentett az esemény. Bízom benne, hogy egyszer majd tétmeccsen is bemutatkozhatok a nemzeti együttesben.

A futballista, akit idén lapunk a megye I legjobbjának választott, természetesen már több klub érdeklődését is felkeltette. – Akkor voltak jelentkezők, amikor tavaly kiestünk az NB III-ból. Idén még nem kaptam megkeresést. Nem tudom, hogy lesznek-e kérők, hogy el akarnak-e vinni, de én nagyon jól érzem magam itt. Kijövök az edzővel, a stábbal és a játékosokkal is, úgy érzem, hogy szakmailag is fejlődni tudok. Egész évben azért küzdöttünk, hogy feljussunk, és sikerült elérnünk a célunkat.

Tanulás, vagy futball? – sok fiatal tehetség esetében merül fel ez a kérdés. A veszprémiek üdvöskéje már régen eldöntötte, hogy amíg tudja, bírja, párhuzamosan műveli a kettőt. – Fontos dolog számomra a tanulás, mindenképpen szeretnék diplomát szerezni. A foci ugyanakkor központi eleme az életemnek, imádom, és úgy vagyok vele, hogy megpróbálom a lehető legtöbbet kihozni belőle. Ameddig el tudok jutni, legyen az NB II, NB I, vagy külföld, állok a feladatok elébe, megpróbálom őket teljesíteni. Konkrét elképzelésem nincs a távoli jövőt illetően, szerintem nem is érdemes annyira előre gondolkodni.