Devecserhez köti Gárdonyit az első szerelem

Immár 102 éve, hogy október 30-án elhunyt Gárdonyi Géza, az író emlékét, örökségét Devecserben, az első szerelem helyszínén is büszkén ápolják, megőrzik. 

Az első szerelem Devecserhez köti az írót

A magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus mintegy két tucat településen élt és alkotott. Az úgynevezett Gárdonyi-települések egyike Devecser városa, ahol az ifjú pedagógus 1882. szeptember ötödikén helyezkedett el az elemi iskolában segédtanítóként. Elöljárója, Supka Márton iskolaszéki elnök sírja a devecseri ótemetőben található Tima Lajos devecseri igazgató-főtanítóéval egyetemben, akinek a biztatására szerezte „Fel nagy örömre” kezdetű karácsonyi egyházi énekét, mely ma már az egész magyarság körében ismert. Az egyházzene iránti érdeklődéséhez jelentősen hozzájárult Orbán Mihály káplán, fuvolaművész is. A devecseri helytörténész, Gárdonyi-kutató M. Mester Katalin az addig ismert két versszakon túl 1883-as bejegyzéssel három újabb, kézzel írt strófát fedezett fel az „Ájtatossági kalauz” című imakönyvben, mely Szabó Mátyás tüskevári atyafi tulajdona volt.

1883-tól különböző élclapokban jelentek meg Gárdonyi kisebb szatirikus történetei. Devecserben tapasztalta meg először a szerelmi csalódást is. Érzelmei sem Tima Herminnél, sem Gergely Karolinánál (Pék Katica) nem találtak viszonzásra. Keserűségében 1883 augusztusában még szerzetesnek is jelentkezett, de elutasították kérelmét. Reformszemléletű pedagógiai munkássága Devecserben teljesedett ki, számos pályamunkájával díjat nyert. A helyi kulturális életet többek között színielőadások szervezésével igyekezett felpezsdíteni. 1883. december végéig tartózkodott Devecserben. A városban a helyi általános iskola, valamint közterület viseli a nevét, emlékszoba, emlékkert, köztéri műalkotás, dombormű őrzi emlékét. 2018-ban Devecserben alakult meg az országban egyedülálló Gárdonyi Géza Emléktársaság, melynek fő célja az író életművének ápolása és népszerűsítése.

A Feszty-körkép titkára volt

A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott, szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte. A Feszty-körkép titkára volt, majd 1896-ban elkészítette a világkiállításra Dante Isteni színjátéka Pokol jelenetének körképét. Dante fordításáért a Milánói Tudományos Akadémia tagjává választották. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését. Dabronyi emlékeire épül Az én falum című regénye, de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri. 

Az íróról legutóbb a fenti sorokkal Ferenczi Gábor, Devecser város polgármestere és Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, hagyatékának gondozója emlékezett meg a közösségi oldalon.