Könyvszalon a belvárosban

A hazaszeretet szívünkbe írt örök törvény. Minden generációnak feladata, hogy megőrizze, gyarapítsa és továbbadja ősei örökségét! Ezen kulturális örökség továbbításában pedig kihagyhatatlan szerepet töltenek be a könyvek és a bennük megőrzött magyar kultúra is. Ezen gondolatok jegyében kezdődött az elmúlt napokban a pápai Deák Ferenc utcában a Példa elnevezésű Könyvszalon, mely rendezvény a Könyvek – Örök csodák címet viselte. Amint az a megnyitóbeszédben el is hangzott, két oka volt a Könyvszalon megrendezésének. Az egyik: bő egy hónapja ünnepeltük Magyarországon a 95. Könyvhetet, és ebből az alkalomból is több száz új könyv jelent meg, verseskötetből is legalább 90. Nos, sok-sok évvel ezelőtt Pápa is ünnepelte az Országos Könyvhét alkalmából a könyveket, ám miközben a fővárosban, a vármegyeszékhelyen és Balatonfüreden idén is megtartották a könyvheti rendezvényeket, addig Pápán nem volt ilyen jellegű esemény. Ám az mégsem lehet, hogy a vármegye második legnagyobb városából eltűnjön ez a nyárindító, igényes hagyomány! Amint az a rendezvényen is elhangzott, a Könyvszalon megszervezésének más oka is volt. Éppen tíz esztendeje indult útjára Pápán az új polgári hagyomány, a hivatásukban és családi életükben kiemelkedően helytálló magyar nőket köszöntő úgynevezett Vilma-nap, a névadó Polgárné Adorján Vilma példája nyomán. Egy kétdiplomás, csodálatos, XX. századi nő, aki, miközben felelősségteljes feladatokat töltött be munkahelyén, arra is figyelmet fordított, hogy a kulturális értékek telített asztalát varázsolja otthonába. Könyvek, újságok garmadáját vásárolta – a politikaiaktól a művészeti témákkal foglalkozókig – egész esztendőben. Egy politikai kérdésekben is járatos, büszke magyar nő volt, akinek életmottója volt: „„Nem csak az iskola, hanem a könyvek és az újságok is tágítják látókörünket, segítenek messzebbre látni, s egy jól informált ember kevésbé manipulálható...! Egyebek mellett könyvek és újságok által ismerhetjük meg a minket körülvevő világot, s részben embertársainkat is." 

Polgárné Adorján Vilma férjével, Polgár Lászlóval egyetértésben vallotta élete versének Radnóti sorait: „ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály...” Gyakran tették fel közösen a kérdést: „Mit ér nekünk a napfelkelte, ha nem kelünk fel, mit érnek a könyvek, ha nem olvassuk őket?!” 

A Könyvszalon programjának első részét egyébként a könyvek és újságok történetével foglalkozó összeállítás zárta. Ezt követően pedig a kitűnő pápai magyartanárok egyike, Schrei Balázs elemezte a mai diákok olvasási szokásait. A Példa elnevezésű Könyvszalonon megjelent érdeklődők egyébként – aranyszínű betűkkel írt, a XX. század elejéből származó díszokleveleket vehettek kezükbe a rendezvényen. Az egyik oklevelet az Erdélyi Szépmíves Céh állíttatta ki az erdélyi irodalom iránt tanúsított szeretetéért és áldozatkészségéét Adorján Gyula pápai ügyvédnek, kérve, hogy ápolja továbbra is azt az elszakíthatatlan lelki kapcsolatot, amely a magyarországi és az erdélyi irodalmat egymáshoz fűzi. A másik oklevelet az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság állította ki. Az oklevél megköszöni Adorján Gyula hozzájárulását Gárdonyi szobrának felállításához, s egyben köszönetet mond azért, hogy ő példaadó módon teljesítette kötelességét a magyarság, a nemzeti kultúra és irodalom iránt. 

A Pápai Református Kollégium és a Debreceni Egyetem eminens, kiemelkedő tehetségű és szorgalmú egykori diákja, Adorján Gyula tanulmányai végeztével immár ügyvédként tért vissza Pápára, s a Deák Ferenc utcában megvásárolt épületet tette mind családja, mind a könyvek számára igazi otthonná. Példát adott emellett a hitbéli hűségből is: ügyvédként a Kúria tagjaként negyven éven át töltötte be a Református Egyházkerület ügyészi tisztségét. Városa fejlődését a legnagyobb virilisták, adózók között támogatta, illetve kiemelkedő összeggel, a legnagyobb összegek egyikével járult hozzá a református templom felépítéséhez. Ám az említetteken túl is volt oka annak, hogy a közelmúltban a Deák utcában megtartott Könyvszalon a Példa elnevezést kapta, ugyanis a rendezvény helyszínéül szolgáló épület amúgy is megállásra invitál a Kovács Zoltán vezette Pápa Város Önkormányzata által az épület homlokzatán korábban elhelyeztetett emléktábla okán. Ezen emléktábla a magyar katonai ejtőernyőzés egyik megalapítója és egyben nagy reménysége, a 38 éves korábban ártatlanul, koholt vádak alapján az 50’-es években kivégzett Kiss Zoltán honvéd alezredes emlékét idézi. A hőst, azon hősök egyikét, akikért a Citadellán az ország legnagyobb zászlója lobog, s akikről így szól a vers: „Mert aki hű volt, bátor és derék, / S az ősi földért adta életét, / az mindörökké él fűben, fában, / magyar rögökben, magyar napsugárban.” 

Összefoglalva, bizonyítást nyert, „Magyarországnak ugyan nincsenek aranybányái, de vannak aranytartalékai, ez pedig a magyar családok szellemi öröksége”. A Könyvszalon alkalmából igényesen megszólaltatott dalok igazolták Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész gondolatait: „A magyar dal tiszta és egyszerű, karbantartja a lelket, átélhetővé teszi a hazaszeretet érzését”. 

Polgár Gabriella újságíró, a Könyvszalon szervezője