Radnótiék emlékezete

Mint arról már a Veszprém vármegyei Napló és a veol.hu is hírt adott, a múlt századi modern magyar irodalom kiemelkedő alakjáról 2024-es évfordulói kapcsán Veszprém vármegyei tisztelői, a pápai Petőfi Egylet önkéntesei májusban, a Bajcsy-Zsilinszky Műhelyhez tartozók júniusban emlékeztek meg. Utóbbiak a Tapolcai járásbeli Kővágóörs községben, ott, ahol 2013 óta emléktáblája található Radnótinak. Nem véletlenül! 

Radnóti Miklós Gyarmati Fanni nyelvtanárral való házasságkötését követően a Balaton-felvidéken járt nászúton. (1935. augusztus 11-én, Budapesten vette feleségül Gyarmati Fannit, Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát). Barátai, Lakatos Péter Pál publicista, költő, valamint Szalai Imre író, építész kővágóörsi hozzátartozóinak segítségével voltak elszállásolva. Kővágóörsi tartózkodásukról ez az 1935. augusztus 15-én, a helyi búcsúkor készült fénykép tanúskodik. A római katolikus templom előtti úton állva láthatjuk a nászutasokat, de hármasban. Lakatos Péter Pál kisfiával együtt örökítette meg őket a fotográfus. Öltözetükből ítélve borús, esős idő lehetett, körülöttük búcsúi árusok sátrai tűnnek fel, illetve szemlélődők, gyermekek, és a háttérben a már említett Nagyboldogasszony-templom – a „dactemplom” – jellegzetes tornya, homlokzata körvonalazódik. 

Ritka, kedves emlék ez az archív felvétel, melynek eredetijét a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) őrzi. Ha fellapozzuk a Varga Katalin irodalomtörténész, muzeológus által szerkesztett „…az égre írj, ha minden összetört!” – Radnóti Miklós és kortársai címet viselő reprezentatív emlékalbumot (2009), akkor abban igen szép nagyításban szemlélhetjük ezt a kivételes kordokumentumot. Reprodukciója már korábban, a Harmath István–Katsányi Sándor-féle Veszprém megye irodalmi hagyományai című vaskos kötet (1984) mellékletében is napvilágot látott. A néhai Fodor András Kossuth-díjas költő, esszéíró válogatta Radnóti Miklós: Virágének című kis verseskönyvecske (1989) borítóját is ugyanez a felvétel díszíti, bár azon csak kettesben láthatjuk Miklóst és Fannit; érdekes, hogy Lakatos Péter Pál fia „eltűnt” közülük a képről. 

A 35 éves Radnóti Miklós életének utolsó poémája, az 1944. október 31-én keltezett negyedik Razglednica vármegyénkhez kötődik. A Veszprém melletti Szentkirályszabadján vetette papírra, mely végveszélybe kerülésének, halálközelségének teljes tudatosulását sugallja. Egy évvel korábban, 1943 tavaszán, a vármegyénkhez ugyancsak szoros szálakkal kötődő Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő hathatós közbenjárásának köszönhetően kapott felmentést a munkaszolgálat alól. Sajnos csak átmenetileg, mert 1944 májusában ismét behívót kapott. A nemzeti ellenálló Bajcsy-Zsilinszkyt szintén kerek 80 éve ölték meg a nyilas hóhérok. Életében nagy szerelmese, építője, gondozója volt a Kővágóörshöz tartozó Pálkövén elterülő, tóparti földdarabkájának, ahol gyakran találkozhattak vele az arrafelé tévedők (akkor még nem funkcionált ott a strand). 

Ki tudja, lehet, hogy 1935 nyarán már láthatta egymást a két rendkívüli személyiség, Bajcsy-Zsilinszky és Radnóti. Viszont az több mint lehetséges, hogy Radnóti járhatott a falu templomaiban, talán a kővágóörsi zsinagóga épületében is. Szerintem sokat sétálhattak a nászutasok, s mindent megmutathattak nekik a településből, annak csodás környékéről, meg a Balaton-partról a vendéglátó cimborák. Ekkorra Radnóti már ledoktorált, nem egy kötete megjelent, viszont zsidó származása miatt nem engedték tanítani; szerény megbízási szerződésekből, tiszteletdíjakból próbált felszínen maradni. Feleségével-múzsájával közösen 1943 májusában – az Ikrek havában – tért át a római katolikus vallásra. Az idén 135 esztendeje született Sík Sándor piarista paptanár, irodalmár a budapesti Szent István-bazilikában részesítette őket a keresztség szentségében.

Továbbra is szeretettel őrizzük a vármegyénkhez mélyen kapcsolódó, a békét, a hazát, az értékeket féltő múltbéli jeles személyiségeink emlékét! 

Kerecsényi Zoltán, lokálpatrióta