Bajcsy-Zsilinszky és Radnóti emlékezetének jegyében

2024-ben immár tizennegyedszer szerveztük meg emléktalálkozónkat. Ennyi ideje, tizennégy esztendeje járunk le a magyar tenger mellé minden nyár elején, szervezett keretek között – Veszprém vármegyeiek és nem csak Veszprém vármegyeiek – találkozni, emlékezni, fejet hajtani, beszélgetni, közösen gondolkodni Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) tisztelete jegyében. 

Idei emlékprogramunknak kerek évfordulók szolgáltattak aktualitást: a nyilas hóhérok 80 éve ölték meg Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselőt, újságírót, nemzeti ellenállót, posztumusz nemzetvédelmi minisztert és Radnóti Miklós (1909–1944) tanárt, költőt, a múlt századi modern magyar líra kiemelkedő alakját. 

Mindkettőjük szoros Veszprém vármegyei kötődésekkel bírt. Bajcsy-Zsilinszky Endre a Balaton-part, pálkövei kis földdarabkája szerelmese volt. Itt nemcsak kisimíthatta megviselt idegeit, de fizikailag és szellemileg is alkothatott. Radnóti Miklós Gyarmati Fanni nyelvtanárral való házasságkötését követően a Balaton-felvidéken járt nászúton 1935 augusztusában. Nem mellékes az a tény sem, hogy Radnóti Miklós átmenetileg Bajcsy-Zsilinszky Endre közbenjárásának köszönhetően kapott felmentést a munkaszolgálat alól 1943 tavaszán. Radnótinak nemcsak 80. halálozási, de 115. születési évfordulója is van idén, s azon lényeges Veszprém vármegyei nyolcvanéves kötődését is illik megemlíteni, hogy utolsó versét, az 1944. október 31-én keltezett 4. Razglednicát Szentkirályszabadján írta. Az egy héttel korábban átélt borzalmakat foglalta költői formába, barátja, Lorsi Miklós hegedűművész kivégzését örökítve meg benne. A visszaemlékezések szerint Radnóti és társai Szentkirályszabadján értesültek utolsó reményeik szertefoszlásáról.

Mielőtt a tóparton, a Bajcsy-ház emlékjeleinél megtartottuk koszorúelhelyezéseinket, előbb a kővágóörsi könyvtárhelyiségben gyűltünk össze. A település vezetőjének, Horváth Dezső polgármesternek az elmúlt időszakokat értékelő szavait követően a Kővágóörsi Faluszínház oszlopos tagja, Biczók József osztotta meg velünk Radnóti szellemi atyja, mentora, a 135 éve született Sík Sándor piarista polihisztor Isten tenyerén című versét. Radnóti Miklós Nyugtalan órán című, 1939-es poémáját Varga Rita vanyolai polgármester és Strommerné Biró Hajnalka közművelődési munkatárs együtt olvasta fel. Radnóti 1937-es Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához címet viselő költeménye is elhangzott az ankéton.

A pedagógus-poéta, Radnóti Miklós kitartó pályafutásáról jómagam tartottam kiselőadást, míg Bajcsy-Zsilinszky Endréről Katanics Sándor veszprémi tanár, képviselő osztotta meg gondolatait. Többek között azt mondta, hogy „a történelmi események felületes szemlélője számára Bajcsy személyes tragédiája felesleges önfeláldozásnak tűnhet. Akik az emberiség »lámpásának« születnek erre a világra, azok szerencsénkre mindenkinél eltökéltebbek. Tudják, hogy a mindannyiunk számára legfontosabb értékek, így a haza függetlensége, szabadságunk megőrzése, csak önfeláldozó emberek küzdelmei árán lehetséges…”

A rendezvényen részt vevők koszorúztak a kővágóörsi kultúrotthon falán lévő Radnóti-táblánál, azt követően a pálkövei strand szomszédságában, a Bajcsy-Zsilinszky Emlékház udvarán található emlékhelyeknél. Zárszót Iván Katalin nyugalmazott tanító, Kővágóörs község díszpolgára mondott. 

Búcsúzóul a Bajcsy-Zsilinszkyt és Radnótit tisztelők egy rövid imádságot is elmondtak a békéért a pálkövei parton állva.

Kerecsényi Zoltán ügyvivő, BZSESZÖM