A királyi kriptát is bemutatták az apátságnál

 Az egész országból és külföldről érkezett látogatók először a látványos bemutatkozó filmet nézték meg a látogatóközpontban június 22-én, a Szent Iván-éjt megelőző napon, majd a belső udvarban a felvidéki, barslédeci Hajnalkert Hagyományőrző Csoport archaikus magyar népszokásokat megjelenítő műsorát láthatták. Barslédec a Nyitra környéki Zoboralja néprajzi térség legkeletibb települése, egyúttal a magyar–szlovák határvonaltól legészakabbra fekvő magyar nyelvű település. Kodály Zoltán 1906 és 1917 között itt és a környéken gyűjtötte össze azokat a népdalokat, amelyek a magyar ének-zenei anyanyelv legismertebb darabjaivá váltak, mint például az A csitári hegyek alatt és a Gerencséri utca című dal. A vendégegyüttest a tihanyi Levendula Dalkör is köszöntötte helyi bordalokkal.

Az apátsági ételek és italok kóstolója közben Katona Csaba történész hozta közelebb a vendégekhez a 19-20. század balatonfüredi és tihanyi idegenforgalmának világát, valamint a bencések innovatív tevékenységét. Végül Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus a Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközponttól és Nagy Szabolcs Balázs régész a Laczkó Dezső Múzeum képviseletében mutatta be a Királyok, szentek, monostorok című időszaki kiállítást és a tihanyi királykripta régészeti feltárásának, illetve az emberi maradványok antropológiai vizsgálatának eredményeit.

A látogatók a győri bencés öregdiákok vezetésével felfedezhették, megtekinthették a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum egészét és a barokk templom alatt található, különleges szerzetesi kriptát.