Akiket megihletett a tapolcai Malom-tó

A Tapolcai Értékmegőrző Egyesület Találkozás a költővel című eseménysorozata újabb állomásán fény derült többek között arra, hogy a Malom-tó partján 1960. május nyolcadikán avatták Segesdi György egész alakos szobrát Batsányi Jánosról, aki a szobra helyétől egy kőhajításnyira született az Alsó-tó partján. Tetszett a tapolcaiaknak a szobor, így a költő hitvesének, Baumberg Gabriellának szintén szobrot állíttattak azon a helyen, ahol a Malom-tóra nyúlik le a Batsányi család egykori telke. Kocsis András szobrászművész alkotásának avatóünnepségét Marton László helytörténész nyitotta meg, a költőnőre ünnepi beszédében Keresztury Dezső emlékezett – mondta Németh István Péter, aki 1992-ben Gabriella asszony verseiből egy kötetre valót fordított.

– A költőnő szobrát 1997-ben ellopták és Badacsonytomajon rejtegették. Az egyik tolvaj a rendőrségi jutalom reményében a társára vallott, így a mellszobrot újraavatták júliusban. Egyre több művész látta mediterrán ékszerdoboznak a tópartot, de a varjak sokasága is jól érezte ott magát egészen addig, amikor a tó köré Veszprémi Imre szobrászművész alkotásait hozták egy napon. A figurális kompozíciók, az emberalakok teste elnagyolt tömbökből állt össze. A szobroknak a Malom-tónál nem jutott elég tér, de a varjak e modern térplasztikák láttán azonmód hátrahagyták fészkeiket. Az Emberi komédia című szoborcsoport ma a Káli-medencében, a Kornyi-tó partján látható. Szó szerint átváltozott, megszépült és értelmet nyert a tájban az összes figurája. Frimmel Gyula felvidéki festőművész 1919-től 1935-ig élt és alkotott Tapolcán művésztanárként. Ez volt a legkedvesebb városa, innen nézte és festette a Malom-tó körüli házakat, amelyek ugyanúgy állnak ma is. A református templom oltárképét ő festette a Jó Pásztorról. Halápy János a Malom-tó partján álló öreg házakat és tükörképeiket festette, Keszthelyen a Balatoni Múzeumban emlékszoba ad válogatást életművéből. Halácsy Mária festménye egy látványosan színes és kosztümös film zárójelenetére emlékeztet: Az évszázad csütörtökig tart című film befejezésére. A filmet Balogh Tibor rendező úgy gondolta berekeszteni, hogy az a Malom-tónál fejeződjék be. A díszletezők kis szigetet építettek, a látványtechnikusok műhavat varázsoltak. Halácsy Mária 1976-ban festette e képet, amely a közelmúltban egy árverésen talált gazdára. 2008-ban a tapolcai születésű, Balatonfüreden élő Pálffy Károly megfestette azt, ami ebben a tájhazában igazán lényeges. Már gyermekkorában rajzolta a Malom-tavat, 2008-ban a Balaton egét és horizontját terítette „Ez az esszencia” című képének női aktjára. A firnamentumba (égboltba) mártja arcát a gyönyörű múzsa, haját szőlőfürtökkel ékesíti. Köldöke csészéje alatt nem füge-, hanem szőlőlevél és további gerezdek öltöztetik csak. Kollátor János Bacchus-szoborfején a boristen szakálla tömör bogyókból való szőlőfürt. A Balaton fölött szálló antik istennő, Fortuna öléből is – akárha bőségszaruból – gyümölcsök és virágok kandikálnak ki Barabás Miklós festményén.

Nem csodálkoztam már 2010. április 23-án, amikor R. Törley Mária szobráról az Alsó-tó nyugati oldalán, a játszótér és a forrás között lehullt a lepel. Előttünk állt a Szőlőszedő leány, ahogyan alkotója képzelte s bronzba öntötte. Állt asszonyos csípővel, a környező tanúhegyekből való szürke bazalt talapzaton. Az ölében tál, amely itteni fény és bazalt hője érlelte szőlőkkel volt teli. Bronzteste ragyog most a déli verőfényben. Ki és mi ő, ha nem maga az esszencia? – tette fel a kérdést az irodalomtörténész. Elmondta továbbá, hogy  Batsányi János arcképével a Magyar Posta két bélyeget is megjelentetett. 1983-ban Baselben gyűltek össze filatelista szakemberek és gyűjtők a Nemzetközi Motívum Kiállításra. A svájci kiállításról a Magyar Posta olyan bélyeget bocsátott ki, amely a tapolcai Malom-tavat ábrázolta, amelynek a partján született Batsányi. A költő feleségéről, Baumberg Gabrielláról kapta a malomból lett szálloda a nevét, amelynek a vízen tükröződő malomkerekét is rárajzolta a bélyegre annak tervezője, Widerkomm Ervin. 

A tapolcai Malom-tó számtalan alkotóművészt megihletett, akik a kisgrafika műfaját is igen kedvelték. Közülük is kiemelkedett Hován László, aki nagyon szeretett Tapolcára jönni, s az itteni vendéglét helyesléséhez ugyancsak hozzájárulhatott az a baráti művésztársaság, amely a neves költőnket, az utolsó magyar vándorpoétát, az újpesti Szent Ferencet, azaz Berda Józsefet vette körül. Hován László rajzai, Berda József versei nem voltak ismeretlenek a tapolcaiak előtt. Berda a Tapolca környéki hegyeket és azok szőlőhegyeit, pincéit ábrázolta költeményeiben, Hován pedig a Malom-tavat. A mai Tó presszó épületét bemutató zsánerképén látjuk a korabeli városi strandot, a lapos tetőn a női napozót. Alul kabinok, napozóágyak. – Udvardi Erzsébet festőművésznő megejtő líraisággal ábrázolta a kisvárosi hangulatokat és a vízparti fényeket. Amikor 1978 karácsonyán megfestette Az idő Tapolca felett című pannóját, tulajdonképpen nem volt más dolga, mint a saját álmait megjelenítenie a Balatonhoz közel eső kisvároska Malom-tava körül – tette hozzá Németh István Péter. Raffay Béla kosfejű vízköpője kapcsán elmondta, hogy a Malom-tónál szebb teret háromdimenziós alkotás aligha óhajthat. A salföldi szobrász 1975-ben költözött vidékünkre. A kosfej néphagyományunkban varázserővel bír. Nem véletlenül került a pásztorok botjaira. Somogyi Győző szerint a megmarkolt botot a juhász aztán leszúrta a mezőn, s onnantól kezdve az a pont volt a világ közepe.
Kétségtelen, hogy a tapolcai Fő térrel szomszédos Malom-tó évezredek óta az itt élők számára a legfőbb origó, partján a kosfejű vízköpővel.