Török katonák a Szent György-hegyen

A program keretében az első előadáson az egyesület elnöke, Neszler Imre Attila köszöntő szavait követően Hangodi László történész-főmuzeológus Nagy hegy kora és bora – történelmi és borászattörténeti emléknyomok a Szent György-hegyen címmel tartott előadást. 

Hangodi László végigkintett a Szent György-hegy évszázadain, beszélt arról, hogy milyen szerepet játszott a hely történelme a régmúltban, múltban, egészen a 20. század fordulójáig. Vetített képes előadásán taglalta a hegy kultúr- és borászattörténetét, régészeti leleteket mutatott be az őskorból a hegy területén élt rézkori, bronzkori népek tárgyi hagyatékából. Elárulta, hogy a hegyet már a római korban is lakták, történeti összefoglalót adott arról, hogy ebből az időszakból milyen régészeti leletek láttak napvilágot. Vizsgálta a honfoglalás korának szerepét a tájtörténetben, hegytörténetben, ugyanis honfoglalás kori magyar lakói is voltak a Szent György-hegynek. Kiderült, hogy az 1200-as évekből már maradtak fenn írásos feljegyzések az ott zajló szőlő- és bortermelésről. Bemutatta a hegy középkori templomait, az elpusztultakat, lappangókat és az eredeti formájukban ma is meglévő középkoriakat. Szólt a török időkről, a végvári harcok koráról, azon belül kitért a Szent György-hegyen birtokos török katonákra is, hiszen ott adománybirtokosokként török földesurak is voltak az 1500-as években Kisapáti, Raposka és Hegymagas határában. 

A barokk évszázadának idejéből az akkor nagy birtokokkal rendelkező családok történetét vizsgálta meg, a Tóti Lengyel család ekkor a szigligeti vár tulajdonosa volt. Az Esterházy család grófi ágának szerepe szintén szóba került, ők a hegy keleti oldalán gazdálkodtak az 1600-as, 1700-as években. Az előadó a XIX. század történetén belül áttekintette az 1848–49-es eseményeket, hiszen mindhárom hegyi falu nemzetőrei, honvédjei ott voltak a szabadságharc sűrűjében. A zsidó közösségek múltja, a hegy szőlő- és borkultúrájában betöltött szerepe ugyancsak megelevenedett. Végül a szőlőkultúra filoxéravész utáni újjászületését idézte fel, és a falvak világháborús történéseivel zárta az előadást Hangodi László.