Szenzáció: különleges falképekre bukkantak a veszprémi várnegyedben

Egy ecsettel a kezében az előtte látható képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a Szent Imre-templomban (piarista templomban) fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is.

Azon a helyen – a kupola alatti falszakaszon –, ahol a festményt megtalálták, a hagyomány szerint a négy evangélistát vagy az ő szimbólumaikat szokták elhelyezni, a férfialak körvonalait adó vonalak alapján pedig jól látszik, hogy az alkotó egy festőt formázott meg.

„A történeti hagyomány úgy tartja, hogy Lukács evangélista festőművész volt – ő készítette Szűz Mária első portréit, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lévő Mária-képet is az ő alkotásaként tisztelik. Mindezek alapján nagyon valószínűnek tűnik, hogy a Szent Imre Templomban feltárt freskó Lukácsot ábrázolja. Hogy alakja mindenki számára értelmezhető legyen, az evangélista figurájának körvonalait digitálisan is átrajzoltuk” – mondta Nagy Veronika múzeumigazgató, a Work in Progress programsorozat kurátora.

A szakember hozzátette: a most feltárt freskó a délnémet származású, de már Magyarországon született festő, ifjabb Franz Xaver Bucher műve. A Szent Imre-templom falfestései 1840-re készültek el, Bucher alkotásain azonban sokkal inkább egy korábbi korszak, a templomfestészetben rendkívül meghatározó barokk stílusjegyei érvényesülnek – a falfestmény színei és egyes részletei ugyanakkor már a letisztultabb klasszicizmus világát idézik.

Később, egészen pontosan 1901-ben egy új festékréteg került Bucher alkotása fölé – ez Szirmai Antal nevéhez kötődik. Ő és munkatársai a régi festés felületét felérdesítették, és eltakarták az alsó festésréteget. Ma ezt az épen megmaradt, fiatalabb kifestést láthatjuk a piarista templom falain, ahol jelenleg is dolgoznak a restaurátorok a Szirmai-féle festés helyreállításán. A Lukács evangélistát eltakaró, felső réteget leválasztották, ez a részlet a múzeumba kerül majd. Az evangélistát ábrázoló rész a későbbiekben tanúskodni fog arról, hogy a 19. században milyen volt a templom belső tere. Ezt a megoldást hívják a restaurátorok tanúfelületnek.

Marcona katona őrzi a Tejfalusy-házat

A Tejfalusy-házban ugyancsak különleges, a világi festészet reprezentatív hagyományait idéző alkotásra bukkantak a szakértők: a műemléki, restaurátori munkák során a sejtelmes, sötét lépcsőházban egy, a kanonok éjszakai nyugalmát őrző, katona alakja tűnt elő.

A Tejfalusy-ház a veszprémi várnegyed egyik legkisebb és legkülönlegesebb épülete, amely korábban néhány más várbeli épülettel együtt a veszprémi káptalanhoz tartozó, egyházi tisztséget betöltő kanonok szállásául szolgált. A hajdani kanonokház földszintjén egy füstös, szabadkéményes konyha, egy pincelejáró, illetve a borok és termények tárolására szolgáló kamrák kaptak helyet, ugyanakkor a földszinten szállásolták el a személyzetet is. A kanonok az emeleten lakott, az ő lakhelyére pedig illetékteleneknek már tilos volt bemenniük – az elöljáró éjszakai nyugalmát a lépcsőfordulóban álló, szinte a megszólalásig élethű katona vigyázhatta.

„A lépcsőház földszinti részén még sokkal szerényebb, egyszerű faragott kőből rakott falak láthatók. Nagy valószínűséggel itt igyekezett felfelé a sötétben a vendég az imbolygó gyertyafényben. A fordulóhoz érve aztán megdöbbenhetett a látogató, hiszen a semmiből egy marcona katona állta az útját. Az élethűen ábrázolt alak hófehér zubbonyán ragyognak az aranygombok, jobb kezében ijesztő, szuronyos puskát tart. Aki kétes szándékkal érkezett, az innen bizonyára visszafordult” – magyarázta Nagy Veronika, kiegészítve azzal, hogy az egyenruha díszítése alapján a kutatók úgy látják, a festmény egy osztrák császári katonát ábrázol.

A marcona figura alakját a délnémet származású, később a Dunántúlon letelepedő, és a hazai templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó idősebb Franz Xaver Bucher festette, akinek alkotásai Veszprémben a Szent István-templomban, valamint a Biró-Giczey-házban is megtalálhatók.

Folytatódik a veszprémi várnegyed megújítása és a Work in Progress programsorozat

Tavaly a veszprémi várnegyed beruházás 18 épületéből 13-ban zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a Piarista Rendházban, a Ferences Rendházban, a Szent István-templomban (ferences templomban) és a Kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások (az épület mindeközben látogatható volt.)

A 2023-ban átadott Szent Mihály-főszékesegyház, valamint a Biró-Giczey-ház után idén várhatóan két újabb épület, a Szent József-ház (korábban Alkalmazottak háza), valamint a Nagypréposti Ház megújításának munkálatai is befejeződnek.

A Veszprémi Főegyházmegye beruházása 2024-ben is folytatódik, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel idén is lehetőség lesz a Work in Progress programsorozat eseményein részt venni: a tervek szerint februártól minden hétvégén 10 és 18 óra között, míg márciustól keddtől péntekig 17 és 19 óra között is várják a látogatókat a veszprémi várnegyedben.