Bazaltorgonák a sárkány legendájával, szép kápolnákkal

A Tapolcai-medence közepén emelkedő Szent György-hegy is kedvelt kirándulóhely a maga bazaltorgonáival, kápolnáival, legendáival és a magasból nyíló pazar kilátásával.
A Szent György-hegyen a legforgalmasabb, természeti értékekben leginkább bővelkedő turistautakra illeszkedik a mintegy négy kilométer hosszú, hét állomásból álló, önmagába visszatérő tanösvény. Az állomásokon lévő tájékoztató táblák fontos információkkal látják el a túrázókat a terület természeti értékeiről. Az útvonal bejárását a Tapolca felől könnyen megközelíthető egykori raposkai bányaudvarból érdemes kezdeni, ahol az autóval érkezők is kényelmesen parkolhatnak. Az itt látható ismertető tábla a Szent György-hegy földtörténetét mutatja be, majd a növényvilág és a "jégbarlang" állomásai után a hegy legismertebb és legérdekesebb látnivalójánál, a bazaltorgonáknál vezet fel az út a csúcsig.

A helyenként 30–40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett, amelyek az északi oldalon hangsúlyosabbak, látványosabbak. Az észak felől, a turistaháztól a hegycsúcs felé vezető úton található a kőkapunak nevezett bazaltképződmény. A turistaút az álló bazaltoszlopok mellett a már leomlott képződmények kőtörmelékén kialakult természetes lépcsőn halad felfelé. A 414 méter magas hegytető meghódítása közben a látogató megismerheti a Szent György-hegy és a környék földtörténetét, kőzeteit és felszínformáit, köztük a tanösvény névadóját, a híres bazaltorgonát, valamint élővilágát. A hegytetőn aztán tájékoztató tábla segíti a kirándulókat az eléjük táruló, csodálatos tájkép részeinek azonosításában. Tiszta időben a Keszthelyi-hegység, valamint a Balaton-felvidéki tanúhegyektől a Somlóig tartó rész felejthetetlen látványt nyújt a szemlélő számára. Északra Tapolca, délre a Balaton csillogó víztükre tűnik fel, de menet közben a Csobánc, a Badacsony, a Tóti- és a Gulács-hegy, Hegyesd, a félig elbontott Haláp is látható. Leereszkedés közben a hegy állatvilágával is megismerkedhetnek a látogatók a tájékoztató tábláknak köszönhetően. A sétaút jelképéül a tágabb környékre jellemző és a hegyen is élő, természetvédelmi oltalmat élvező fűrészlábú szöcskét választotta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ami minden állomásnál megjelenik az ott bemutatott témakörhöz alkalmazkodva. A hét állomást tartalmazó útvonal menetidejére két órát ír a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága, ám aki nem teljesítménytúrára érkezik, vagy nem siet, annak a jóval hosszabb idejű kirándulás is élvezetes lehet a szép környezetben a raposkai bányaudvartól indulva.

A 414 méter magas és bazaltoszlopairól méltán híres hegy gyomrában egy időben barlangászok kutattak, ugyanis a turistaház közelében bújik meg a legendákkal övezett, rejtélyes Sárkány-barlang, amelyet a népnyelv jégbarlangnak is nevez a kövek közül kiáramló, még nyáron is állandóan hűvös levegője miatt. A Sárkány-barlangnak nevezett hasadékok persze a mai hivatalos álláspont szerint valójában nem a klasszikus értelemben vett barlangok, hiszen kialakulásuk az egykor ledőlt bazaltoszlopoknak köszönhető, amelyek törmeléktömbjei között rekedtek meg a szűk, labirintusszerű üregek. Ettől függetlenül a 20. század második felében több kutatás is indult a rejtélyes üreg felkutatására, de több járat vizsgálata után sem sikerült teljesen feltárni a járatrendszert. A még nyáron is hideg levegőt árasztó üregről persze számos legenda született. Ezekben közös motívum a sárkány, amely halálakor utolsó leheletével örökké fagyossá tette a barlang levegőjét. A legelterjedtebb legenda szerint a sárkány minden évben egy szép szűz lányt követelt magának. Azzal tartotta félelemben a helyieket, hogy ha nem kapja meg a leányt, lerombolja az egész falut, így az emberek engedelmeskedtek a bestiának. Ám egy napon a sárkány beteg lett, az emberek pedig nem bántották őt, hanem meggyógyították. Innentől békében éltek egymás mellett, amíg a sárkány ki nem lehelte utolsó, fagyos lehelettel a lelkét. Egy másik, közismert változat szerint a lénnyel maga sárkányölő Szent György végzett, mivel az ő kedvesét is elragadta korábban.

A Szent György-hegy kedves kápolnáiról is híres, amelyekhez már több alkalommal zarándokutat szerveztek. A bejárás sorrendje szerint első állomás a raposkai Szent Antal-kápolna, amit a Tapolcához tartozó Szent Donát-kápolna, majd a Kisapátihoz közeli diskai Szent Antal-kápolna, az 1245-ben épült Szent Kereszt-kápolna és végül a hegymagasi Lengyel-kápolna követ. A zarándokok útközben láthatják a már omladozó Emmaus-kápolnát is. Több mint két éve omlott le Ify Lajos atya Emmaus kápolnájának tornya a Szent György-hegyi remete egykori zarándokhelyén. Azóta a romos épületegyüttes állaga tovább romlott, lassan csak egy kőhalom lesz ezen a helyen, sokak bánatára. Bár vannak, akik a mai napig ápolják a plébános emlékét, de mivel az ingatlan magántulajdonban van, így a hívek és az 1967-ben elhunyt Ify Lajos tisztelői sem tudnak érdemben tenni a hely megmentéséért.