Évszázadokkal ezelőtt érkezett családokról tart előadást Ilona

Ilona közgazdászként tevékenykedett aktív korában, majd nyugdíjba vonulása után kezdett el kutatással foglalkozni. Mint mondta, gyermekei négy nagyszülőjének a gyökereit kutatta és dolgozta fel. Neki a Gubicza az apai, Soós az anyai, a Leitold és a Kelemen család férje szüleinek családja.

– Legmélyebbre a Leitold-ágon, a férjem édesapjának az ágán tudtam eljutni, egészen 1660-ig – nyilatkozta lapunknak. – Németországból telepítették be Barnag községbe a családot. A másik betelepített család a Gubicza család.

A közgazdász-családkutató elmondta azt is, hogy a Gubicza családot 1740-ig tudta felkutatni, őket a sziléziai tartományból telepítették be.

– A zirci apát kezdeményezte a betelepítést, és el nem tudtam képzelni, hogy miért Sziléziából. Ehhez viszont meg kellett ismernem a zirci apátság történetét is, melyet a XIII. században alapítottak. 1699-ben a Zirc környéki birtokokat a sziléziai ciszterci rend vette meg, és a zirci apát ezt követően kezdeményezte a Zirc környéki elnéptelenedett falvak betelepítését. Ekkor jöttek a mi családjaink is Magyarországra, illetve Zircre és környékére – mutatott rá Gubicza Ilona.

Mint az kiderült, különös a négy feldolgozott família esetében, hogy a Gubicza családnál nagyon sok állami tisztségviselő és egyházi személy volt. Főrendházi tagok és országgyűlési képviselők egyaránt.

– Fantasztikus érzés! A Gubicza család vonatkozásában egy nagyobb feldolgozást is készítettem – jelentette ki Ilona arra a kérdésre, hogy milyen érzés, amikor rátalál egy-egy ősre. – 2012-ben jelent meg a Gubicza család történetéről könyvem, amely 444 oldalas, zárt körű megjelenésű, mivel 600 életrajzot is tartalmaz. A nagyapám első unokatestvére – akit Zircen választottak meg –, Gubicza Ferenc 1922-től 1932-ig két ciklusban volt országgyűlési képviselő. Az ő fia Gubicza Antal, aki Balatonfüreden volt esperes, pápai kamarás. Az ő életüket is külön feldolgoztam – mesélte Ilona.

Ilona több személyt is kutatott, többek közt apósa, Leitold Ferenc életét is, aki Barnagon született 1904-ben. 1927-ben Esztergomban, a Tanítóképző Intézetben végzett. A legutóbbi előadásán a kutatás kezdetétől az említett családok kutatását mutatta be, köztük egy-egy neves személyt. Ilona elárulta, ötévenként tartanak családi találkozókat, melyeken nagy létszámmal vesznek részt. 180 fő volt a legtöbb résztvevő. Mint kiderült, Bakonyszentlászlón tartják a Soós és Gubicza családi összejöveteleket, ami már beépült a falu programjába. A polgármester köszönti a Bakonyszentlászlóra érkezőket, akik szervezett programon vesznek részt, szentmise után közösen mennek ki a temetőbe, a központi keresztnél koszorút helyeznek el, majd együtt keresik fel őseik sírjait. A falu kultúrotthonában rendezik meg a központi ünnepséget, majd közös ebéd és emlékek felidézésével, jó hangulatú beszélgetésekkel zárják a találkozót. Van honlapjuk, a csaladfa.info, ahol a külső oldalakat bárki megnézheti. 

– Nagyon szívesen foglalkozom mindezzel, elmondhatom, hogy a húszéves kutatásom eredményeként megvalósult a családok, a generációk összefogása, az összetartozás erősítése – mondta búcsúzóul.